A kormány benyújtotta a tavaszi adócsomag tervezetét, amelyből kiderül, 2026-ban is komoly szerepet jut az extraprofitadóknak. Az nem meglepő, hogy jövőre is velünk maradnak, az viszont annál inkább az, hogy egyelőre nem látszik, mi fogja pótolni az anyák szja-mentessége miatt kieső bevételeket, illetve mi fogja egyensúlyba hozni az erősen megbillent költségvetést.
Megismerhettük Nagy Márton első klasszikus adócsomagját
Két héttel ezelőtt már elemeztük a társadalmi egyeztetésre bocsátott tavaszi adócsomagot. A kormány időközben benyújtotta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat, amelynek tervezete 91 oldalon sorolja az adózási szabályok módosításait. Az előző adásban azt mondtuk, hogy ez egy viszonylag sovány menü, és ezt az állítást továbbra is fenntarthatjuk, hiszen terjedelmében és fontosságában is láttunk már nagyobb adócsomagot az elmúlt években. Természetesen a társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest kerültek bele új elemek, és külön érdemes kiemelni, hogy több olyan rendelkezés is törvényi szintre emelkedik, amelyet eddig csak rendeletekkel szabályoztak. Ezek közé tartozik például a kiskereskedelmi különadó és a biztosítási adó szabályozása.
Az egyik izgalmas fejlemény, hogy 2026-ban is velünk maradnak az extraprofitadók, bár az elmúlt évek e témával kapcsolatos kormányzati kommunikációja alapján ez nem számít meglepetésnek. 2022-ben vezeték be őket ideiglenes jelleggel, aztán minden évben meghosszabbították a hatályukat azzal az ígérettel, hogy rövidesen kivezetik őket. Hogyhogy nem, mégis mindig velünk maradnak, így jövőre is, igaz, egy szűkített körben.
Egy Nagy Márton által közzétett táblázatból kiderül, hogy a továbbiakban öt extraprofitadóval kalkulál a Nemzetgazdasági Minisztérium: a banki extraprofiadóval, a kiskereskedelmi adóval, a biztosítási adó és pótadó, a Brent-Ural adó, valamint a Robin-Hood adó. A tervek szerint ezekből összesen 440 milliárd forint bevétel fog befolyni a magyar költségvetésbe.
Érdekes kérdés, hogy miért pont ezeket sorolja ebbe a kategóriába a minisztérium? Korábban a tranzakciós illeték és a kiegészítő tranzakciós illeték is extraprofitadónak számított, ezek szabályozása azonban törvényi szintre emelkedett az elmúlt évben. Ettől még jelentős terhet képviselnek, hiszen 2025-ben a tranzakciós illetékből közel 600 milliárd forintos bevételt remélnek.
A magyar filmipart is súlyosan érintheti Trump 100%-os vámja
Donald Trump május elején jelentette be, hogy 100 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok területén kívül gyártott filmekre. Indokul a világ különböző országai által kínált adókedvezményeket és egyéb ösztönzőket jelölte meg, amelyek hatására egyre több amerikai stúdió dönt a külföldi forgatás mellett. „Az amerikai filmipar nagyon gyorsan haldoklik” – fogalmazott az elnök, aki egyenesen nemzetbiztonsági fenyegetést lát a folyamatban.
Trump felhatalmazást adott az illetékes kormányzati ügynökségeknek, többek között a Kereskedelmi Minisztériumnak, hogy dolgozzák ki az intézkedés bevezetésének részleteit. Ez utóbbiakról egyelőre nagyon keveset tudni. Nem ismert például, hogy mikortól, milyen hatállyal és milyen költségek után vetnék ki ezt a pénzügyi terhet, ha egyáltalán kivetik. Annyi bizonyos, hogy a Covid-járvány idején tapasztalt drasztikus leállást is okozhat a Magyarországon forgatott nemzetközi filmes produkciók terén, ha az Egyesült Államok valóban „vámmal” sújtja a területén kívül gyártott filmeket.
Az USA magasabb gyógyszerárakat követel az európai országoktól
Trump május 12-én végrehajtási utasítást adott ki, amelynek értelmében a kereskedelempolitikát kívánja felhasználni arra, hogy más országokat magasabb gyógyszerárak fizetésére kényszerítsen. Az elnök szerint az USA nem finanszírozhatja tovább más országok egészségügyi rendszereit azzal, hogy az amerikaiak többszörösét fizetik a vényköteles gyógyszerekért. Az Unió tagállamai vizsgálják, hogyan reagáljanak az amerikai elnök új rendeletére.
Közeleg az SZJA-bevallások benyújtásának határideje
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén is több mint 5,6 millió adózónak készítette el szja-bevallási tervezetet. A szervezet azt javasolja, hogy ezt mindenki nézze át, mert lehet vele teendő. Akinek például visszaigényelhető adója van, a beadási határidőig, vagyis május 20-ig meg kell adnia a kiutalási adatokat, továbbá akinek a bevallási adataiban valamilyen pontatlanság vagy hiba van, azt javítani szükséges.
A NAV ebben a témában kiadott közleménye szerint arra is figyelni kell, hogyha befizetendő adó van, azt a bevallási határidőig rendezni kell. Amennyiben az egy összegben történő megfizetés gondot okoz valakinek, annak lehetősége van a bevallásban 12 hónapos pótlékmentes részletfizetést választania.
Csökkenhet az unióba vámmentesen importálható ukrán termékek mennyisége
Az orosz invázió kezdete után az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy időlegesen korlátozás nélkül beengedik az ukrán agrártermékeket. A nem egyhangúlag elfogadott döntésre Ukrajna több uniós szomszédja, köztük Magyarország kormánya piaci zavarokra hivatkozva egyoldalú tiltásokkal válaszolt. Ez az átmeneti felfüggesztés június 6-ig lesz érvényben, és a meghosszabbítás helyett, inkább új megállapodást szeretne kötni az EU az ukrán vezetéssel.
Az ezirányú tárgyalások előreláthatólag nem fognak eredményre vezetni június 6-a előtt, így az új kereskedelmi megállapodás aláírásig átmeneti intézkedéseket kell bevezetni. Diplomáciai források szerint, a tagállamok már meg is kapták ezek tervezetét, ami drasztikusan csökkentené a vámmentesen behozható mezőgazdasági termékek mennyiségét.
