Hosszútávon évi 1300 milliárd forintos bevételkiesést okoz a költségvetésnek a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése, amelynek egyelőre nem látszik a fedezete. Vajon az adóterhek jelentős csökkentése képes megállítani a népességfogyást? Mennyire lehet társadalmi folyamatokat adópolitikai intézkedéseken keresztül befolyásolni?
Megszületett a döntés a két- és háromgyermekes anyák szja-mentességéről
Megszavazta az Országgyűlés: a háromgyermekes anyák októbertől szja-mentességet kapnak, amelyet később, négy lépcsőben a kétgyermekes anyákra is kiterjesztenek. A kormánypárti képviselők által beterjesztett javaslatot, amelynek része volt a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj adómentességének bevezetése is, 170 igen, egy nem és két tartózkodás mellett fogadták el április 29-én.
Előzetes számítások szerint az intézkedés hosszútávon mintegy 1300 milliárd forintos bevételkiesést okoz majd a költségvetésnek úgy, hogy ennek egyelőre nem látni a fedezetét. Egyrészt a tavaszi adócsomag tervezetében egyelőre nem szerepel ilyen tétel, másrészt az aktuális gazdasági folyamatok sem teremtik meg ehhez a finanszírozási hátteret.
Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet társadalmi folyamatokat adópolitikai intézkedéseken keresztül befolyásolni. Vajon az adóterhek jelentős csökkentése képes lehet megállítani a népességfogyást? Milyen más okok állnak a háttérben, amiért ma Magyarországon sokan vagy egyáltalán nem vállalnak gyereket, vagy az első gyerek megszületése után megállnak.
Társadalmi egyeztetésen a 2025-ös tavaszi adócsomag
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. április 23-án bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tavaszi adócsomag tervezetét, amely nem csak 2026-ban, hanem már 2025-ben életbelépő adóváltozásokat is tartalmaz. A véleményezésre május 1-ig szabott határidőt a jogalkotó. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót érintő módosítások teszik ki a csomag hangsúlyos részét, de ezen felül is van benne néhány érdekes tétel.
Magyarország az áfára, Csehország a járulékokra épít
A környező országok adóstruktúráját vizsgálta a Niveus, amelynek elemzéséből kiderül, hogy a régióban egészen eltérő adópolitikai stratégiák versengenek egymással. Amíg például Magyarországon és Romániában a fogyasztás megadóztatása van fókuszba (többek között a magas áfakulcsok által), addig Ausztriában a jövedelemadó dominál, Csehországnak pedig a munkavállalói és munkaadói járulékokból származik a legnagyobb bevétele.
Enyhülnek az amerikai autógyártókat sújtó vámok
Folytatódik Trump vámháborúja, igaz, ezúttal ellenirányú intézkedésekkel. Kormánya ugyanis lépéseket tesz annak érdekében, hogy mérsékelje a gépjárművámok hatását. Ezek keretében csökkenti a belföldön gyártott autók külföldi alkatrészeire kivetett vámokat és megakadályozza, hogy a külföldön készült autókra kirótt vámok összeadódjanak.
Kapcsolódó fejlemény, hogy Trump elnök időközben a meghatározói kiskereskedelmi vállalatok vezetőivel is egyeztetett a kivetett vámok amerikai kereskedelemre és gazdaságra gyakorolt hatásairól. A Fehér Házban tartott megbeszélésen a Walmart, a Targer, a Home Depot és a Lowe’s vezetői vettek részt. Ezeknek a vállalatoknak a működését közvetlenül érinti a Kínából érkező árukra kivetett 145 százalékos vámteher.
Úgy tűnik, még sokáig nem lesz új adóegyezményünk az Egyesült Államokkal
A magyar kormány eltökélt abban, hogy újratárgyalja a két ország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, amelyet még a Biden-adminisztráció mondott fel néhány évvel ezelőtt. Hiába azonban a sokat hangoztatott baráti viszony a Trump kormánnyal, sajtóértesülések szerint az amerikai fél álláspontja az, hogy egyelőre „nem aktuális a kérdés”.
Az EU módosíthatja a globális minimumadó szabályozását
Az Unió várhatóan hamarosan napirendre űzi a 15 százalékos globális minimumadó szabályozásának esetleges módosítását, hogy enyhítse a témában észlelhető feszültséget az Egyesült Államokkal. Brüsszel olyan javaslatokon dolgozik, amelyek mentesítenék az amerikai cégeket az európai többletadó alól. Ezzel kapcsolatos előzmény, hogy a Trump-adminisztráció ezt az egyezményt már nem tekinti kötelezőnek, és ellenzi az amerikai vállalatokra kivetett európai adóterheket.
Hat próbavásárlás, hat lebukás
Hatodszor is lebukott a NAV adóellenőrei által lebonyolított próbavásárlások során egy távol-keleti termékeket árusító budapesti üzlet, amelynek tulajdonosa rendre elmulasztja a bevételek bizonylatolását. Az adóhatóság maximális időtartamú üzletzárással és maximális mulasztási bírsággal „jutalmazta” az újabb mulasztást.
