Április 2-a volt az a nap, amikor Trump bejelentette, hogy a világ szinte minden országára további importvámokat vet ki. Bár ezek többségét határozatlan időre rögtön fel is függesztette, az asztalra kikerült a fegyver. A valószínűsíthető cél a globális kereskedelem szabályainak erőszakos átszabása és az USA pozícióinak erősítése.
Liberation Day: a nap, ami megrengette a világkereskedelmet
„A Felszabadulás napja” – Trump így nevezte el április 2-át, azt a napot, amikor példátlan vámintézkedéseivel felszabadította az Egyesült Államok gazdaságát a szerinte igazságtalan világkereskedelmi rendszer alól. Meglátása szerint ugyanis más országok évek óta csak kihasználják és kifosztják az USA-t, és ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. Ennek érdekében új import vámtarifákat hirdetett meg, amelyek segítségével radikálisan át akarja alakítani az Egyesült Államok és a világgazdaság viszonyát.
Az új tarifák a világ szinte valamennyi országát érintik, köztük az USA legszorosabb kereskedelmi partnereit is. Elemzők szerint az intézkedésnek óriási hatása lehet a világkereskedelemre, már ha valóban hatályba lépnek, hiszen többségüket az elnök határozatlan időre felfüggesztette. Kivéve a kínai importra több lépcsőben megemelt vámokat, amelyek érvényben maradtak, és egyes esetekben egészen elképesztő mértéket képviselnek.
Több területen is bevethető az adategyeztetési eljárás
Bár a NAV új eljárástípusának története eredetileg az online számlaadat szolgáltatás kapcsán indult el, az adategyeztetési eljárást más területeken is hatékonyan lehet alkalmazni. Erre példa, hogy az adóhatóság április elején azon cégek számára is elkezdte kiküldeni adategyeztetési felhívását, amelyek egyszerűsített foglalkoztatást jelentettek be, de bevallásukban elmulasztottak számot adni munkavállalójukról.
Hol ellenőrzött a NAV húsvétkor?
Fokozott ellenőrzéseket hajtott végre az adóhatóság a húsvéti időszakban. Korábbi közleményük szerint az árusokat az üzletekben, piacokon, kitelepüléseken és az online térben is ellenőrizni tervezték. Elsősorban a nyugta- és számlaadást, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetését, az alkalmazottak bejelentését, valamint a forgalmazott áruk eredetét kívánták vizsgálni.
Változás a késedelmi pótlékok fizetésével kapcsolatban
2025-től új rendszert vezet be a késedelmi pótlék kiszabására a NAV. Ennek lényege, hogy az évi egyszeri alkalom helyett havi rendszerességgel írják elő a késedelmi pótlékokat az adószámlán, ami azt jelenti, hogy minden hónapra külön kiszámítják és megfizettethetik a késedelmes adóteljesítések utáni pótlékot.
Korábban a késedelmi pótlékot éves rendszerben, egy összegben kellett megfizetni, az esetek többségében a tárgyévet követő év november 15-ig. A változtatást követően a 2024-es késedelmi pótlékot már idén március 31-ig át kellett utalni a NAV számlájára, míg áprilistól kezdve az adott hónapra eső késedelmi pótlékot a következő hónap 20. napjáig szükséges megfizetni.
Lejárt a gépjárműadó befizetésének határideje
Április 13-ig a 3,3 millió érintett autótulajdonosból több mint 1,7 millióan fizették be gépjárműadójukat. Az adó megfizetésére több lehetőség is rendelkezésre áll: az átutalás mellett például már a NAV-Mobil applikáció segítségével is kényelmesen rendezhető. Ehhez Ügyfélkapu+ vagy DÁP-regisztrációra van szükség.
OKSZ: drága, értelmetlen és veszélyes lehet a kötelező készpénzesés
Alaptörvény módosításra készül a Parlament, és nem is akármilyen módosításra, hanem a készpénzhez való jog bevezetésére. Nem mindenki ért azonban ezzel egyet, például az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely egy sajtóközleményben adott hírt aggályairól és ellenérveiről. A szervezet szerint ugyanis a törvénytervezet nem veszi figyelembe, hogy a kiskereskedelem szereplői eleve a vásárlók igényei szerint alakították ki a fizetési formákat.
Ellopták a cég pénzét, növelni kell-e a társaságiadó-alapot?
Egy cégnél 2024-ben betöréses lopás történt, a trezorból elvitték a cég házipénztárában lévő összes készpénzt, kb. 8 millió 200 ezer forintot. A rendőrség egy év elteltével lezárta az ügyet, a készpénz egy részét megtalálták, lefoglalták, és vissza fogják adni a cégnek. Az eltulajdonított összeget a 2024-es társaságiadó-bevallásban adóalapot növelő tételként kell-e szerepeltetni?
Az Adózóna cikke a fenti kérdésre próbál választ adni.
Valóban megadóztatja a milliárdosokat az EU?
Egymásnak ellentmondó híreket lehetett hallani és olvasni ezzel a témával kapcsolatban. A Telex vette a fáradtságot, és alaposan utánajárt az igazságnak. Az általunk feldolgozott kérdés, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen adónak?
Érdekesen tálalja az NGM a havi költségvetési jelentést
Egészen új köntöst kapott a havi kapott a havi költségvetési jelentés. Ameddig a Pénzügyminisztérium létezett, addig ezeket a jelentéseket ők kommunikálták jól követhető formában. A mostani azt a felütést kapta az NGM honlapján, hogy „Fókuszban a lakossági kamatkifizetések és a rezsivédelem”.
