Élelmiszeripari cégek, platformüzemeltetők, bizalmi vagyonkezelés és még több transzferár. Izgalmas új elemek jelentek meg az adóhatóság nemrég publikált idei ellenőrzési tervében, amelynek fókuszában az adategyeztetési eljárás áll. A podcast legújabb adásában ezen felül foglalkoztunk még az árrésstop bevezetésével, elemeztük a TISZA népszavazási kezdeményezésének adózási kérdéseit és a tengeren túlra is kitekintettünk.
Publikus a NAV 2025-ös ellenőrzési terve
Egy sajtótájékoztató keretében mutatta be az adóhatóság az idei ellenőrzési tervét, amely – szakítva az elmúlt időszak gyakorlatával – meglehetősen sok új elemet tartalmaz az előző évhez képest. Fókuszában az új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás áll. Előző adásunkban a NAV szóvivője, Kis Péter András elmondta, hogy az adóhatóság egyre nagyobb mértékben használja a mesterséges intelligenciát, egyre inkább támaszkodik a modern adatelemzési módszerekre, ehhez azonban tiszta és pontos adatokra van szükség. Az adategyeztetési eljárás célja pont az adatok tisztítása, az adatszolgáltatási hibák korrigálása.
2025-ben is kiemelt prioritás marad a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak vizsgálata. Az adóhatóság a transzferár-ellenőrzések fokozása érdekében komoly energiákat fordít a szakértői állomány fejlesztésére.
Hasonló horderejű változás, hogy az adóhatóság idén nagy figyelmet fordít a bizalmi vagyonkezelésű jogviszonyok ellenőrzésére, a platformüzemeltetőkre, de újdonságnak számít az is, hogy az élelmiszeripari cégek is felkerültek a radarra.
Komoly kockázatokat rejt az árrésstop bevezetése
Ez a hivatalos véleménye az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ), amely közleményben reagált a kormány új, inflációellenes intézkedésére. Ebben elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy az árrés nem azonos a profittal, hiszen az élelmiszer-kereskedők egyebek mellett ebből finanszírozzák az alkalmazottak munkabérét, a közterheket és az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót.
„A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozás a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók” – áll a közleményben.
Elemeztük a Nemzet Hangja adózási kérdéseit
Március 24-én indult el a TISZA népszavazási akciója, amelynek keretében a párt 12+1 kérdésben kéri ki az emberek véleményét. A listán több fajsúlyos adózási kérdés is szerepel, ezeket vettük górcső alá abszolút objektív, adószakmai oldalról közelítve.
Mi lesz veled globális minimumadó?
Két aktualitása van ennek a történetnek. Az egyik, amiről már korábban beszéltünk, hogy az amerikaiak lényegében kihátráltak belőle, ami meglehetősen nagy csapást jelent ennek a nemzetközi adózási reformnak. A másik, hogy az érintett gazdasági társaságoknak a május végéig elkészítendő beszámolóikban már az esetlegesen fizetendő globális minimumadót is szerepeltetniük a társasági adó mellett. Ennek a kötelezettségnek annak ellenére eleget kell tenni, hogy az új adónem jövője bizonytalan.
Mélyponton Kanada és az USA kapcsolata
Donald Trump néhány nappal ezelőtt bejelentett vámintézkedésére reagálva Kanada miniszterelnöke úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államokat többé nem tekinti megbízható partnernek. Mark Carney emellett azt is kijelentette, hogy saját megtorló intézkedéseket terveznek az amerikai vámokkal szemben, amelyek „maximális hatással lesznek az Egyesült Államokban, de minimális hatással Kanadában”.
