Az adóhatóság a nap 24 órájában figyeli a hozzá beérkező adatokat: elemez, kockázatokat számol, anomáliákat detektál. Ebben egyre jobban támaszkodik a mesterséges intelligenciára, a végső döntéseket azonban mindig az ember hozza. Ha a tényállás bizonyítása miatt szükséges, akkor a közösségi média szolgáltatók, a platformüzemeltetők és a külföldi adóhatóságok adatait is megvizsgálják a revizorok. Három év után újra vendégünk volt dr. Kis Péter András, a NAV szóvivője.
Hosszú idő után ismét egy rendhagyó adással jelentkezünk. Majdnem pontosan három évvel ezelőtt láttuk vendégül először dr. Kis Péter Andrást, a NAV szóvivőjét, aki rengeteg izgalmas információval, történettel, kvázi kulisszatitokkal szolgált a magyar adóhatóság életéből. Akkor abban maradtunk, hogy valamikor a jövőben újra mikrofonok elé ülünk és megismételjük a beszélgetést. Ennek most jött el az ideje, apropó és téma volt bőven.
Az elmúlt közel másfél évtizedben hatalmas változáson, fejlődésen ment át a magyar adórendszer, ez alól az utolsó három év sem volt kivétel. A folyamat fontos vetületei, hogy gyors ütemben zajlik a rendszer digitalizációja, fokozatosan bővül az adóhatósághoz valós időben befolyó adatok köre, ezzel párhuzamosan pedig mind nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia a feldolgozásában, az elemzésében vagy az ellenőrzési terv összeállításában. Már csak azért is „kell a gép”, mert a szűkös kapacitás miatt más módon gyakorlatilag lehetetlen rendet vágni a NAV rendelkezésére álló hatalmas adatvagyonban.
A modern adatfeldolgozási technológiák (gépi tanulás, adatbányászat, intelligens algoritmusok, stb.) használata nem új keletű az adóhatóságnál. Ez a folyamat még 2009-ben, a NAV jogelődjénél, az APEH-nál kezdődött. A fejlődés azóta fokozatos és töretlen, aminek eredményeképpen mára eljutottunk oda, hogy a mesterséges intelligenciával kiegészülve ezek a technológiák szerves részét képezik a szervezet kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenységének. Kis túlzással kijelenthető, hogy az adóhatóság hamarosan már azelőtt tudni fogja, mire készül az adózó, hogy az beadta volna a bevallását.
A beszélgetés során alapvetően a fent vázolt folyamatokat és fejlődési ívet szerettük volna körbejárni. A műsorban elhangzott főbb kérdések és témák időrendi sorrendben a következők voltak:
- Mi változott az elmúlt három évben a magyar adórendszer és a NAV működésében? (új fejlesztések, új technológiák)
- Mennyire népszerű a NAV Ügyfélportál? Milyen szolgáltatásokat kínál?
- A mesterséges intelligencia és az adóhatóság: mire használják most és mire lehet még használni a jövőben? Hogyan változtatja meg a szervezet működését a technológia fejlődése? (ellenőrzési módszerek, állományi létszám, munkakörök változása)
- Honnan lehet tudni, hogy a NAV épp ellenőriz? Még mindig kötelező elem a megbízólevél átadása?
- Hogyan lehet rendet vágni a NAV rendelkezésére álló hatalmas adatvagyonban? Hogyan segít a mesterséges intelligencia az ellenőrzési terv összeállításában?
- Miért volt szükség az adategyeztetési eljárás bevezetésére? Mi célt szolgál ez az új eljárástípus?
- Milyen területeken tervez további fejlesztéseket az adóhatóság?
- Hol tartunk a digitalizálódásban az EU átlaghoz képest? Van-e értelme a nemzetközi összehasonlításnak a NAV működését, teljesítményét illetően?
- Látja-e az adóhatóság a külföldi jó gyakorlatokat? Tanul-e másoktól? Tanulnak-e tőle?
- A NAV dolgozik-e más adatforrásokkal az ellenőrzések során, olyan adatokkal, amelyek nem futnak be közvetlenül hozzá?
- Beszélgetnek-e egymással az adóhatóságok? Hogyan működik és mennyire gördülékeny a nemzetközi adatcsere?
- Próbavásárlások fesztiválon, esküvőn vagy plasztikai sebésznél. Mi az igazság?
- Hogyan vizsgálja a NAV az online vásárlásokat? Miként derítik fel az adóellenőrök a csalásokat és az adóelkerülést ezen a téren?
- Milyen kihívásokkal küzd a szervezet a vámellenőrzések terén? Milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia ebben a tevékenységben?
