A legpesszimistább várakozásokat is meghaladta a januári inflációs adat, különösen az élelmiszerek ára emelkedett egy év alatt. Nagy Márton ismét belengette az árstopok bevezetésének lehetőségét, ami csak elodázza, de nem oldja meg a problémát. Az igazi okokat az adórendszerben, az ellátási láncokban és az ugráló forintban kell keresni.
Már itthon is szerveztek országos vásárlói bojkottot
A környékbeli országokhoz hasonlóan itthon is országos bojkottot hirdettek a vásárlók a boltok ellen a magas élelmiszerárak miatt. A február 12-ére, vagyis a nyugdíjfizetés napjára hirdetett akciónak a visszajelzések alapján csekély hatása volt.
Az időzítés mindenesetre azért érdekes, mert néhány nappal korábban jelent meg a KSH jelentése a januári inflációról, amely a leginkább borúlátó előrejelzéseket is meghaladta. Az egy évvel korábbi szinthez képest ugyanis átlagosan 5,5 százalékkal emelkedtek az árak, különösen a szolgáltatásoké és az élelmiszereké. A lisztért például 43, a tejért 25, míg a tojásért közel 24 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly.
A nemzetgazdasági minisztérium közleményben reagált a kedvezőtlen adatra, amelyet elfogadhatatlan tart. „A kormány elkötelezett amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyen az élelmiszerárak kontrollálása és a magyar családok védelme érdekében. Ennek érdekében nem zárja ki a kötelező árstop bevezetésének lehetőségét sem, amely szükség esetén azonnali és hatékony beavatkozást jelenthet” – fogalmaztak.
Az árstop újbóli bevezetése szemben több szempontból is aggályos. Az egyik, hogy az Európai Unió bíróságának egy korábbi ítélete szerint ellentétes volt az uniós joggal a magyar kormány 2022-ben bevezetett árstop rendelete. A másik, hogy az árstop intézkedések csak elodázzák a problémát, de nem oldják meg azt. Ehhez a kiindulási okokat kellene minél hamarabb megszüntetni és kezelni, többek között az adórendszer oldaláról.
Melyek az adózási összetevői az infláció meglódulásának? A jövedéki adó megemelése, az inflációkövető adóemelés több adónem esetében és a tranzakciós illeték, amely esetében eldőlt, hogy az végleg velünk marad a tavaly nyáron megemelt szinten. Ez utóbbi önmagában egy 600 milliárd forintos tételt képvisel, amely fokozatosan beépül az árakba.
Fordított adózás alá kerülnek az adóalany-kereskedők közötti, belföldi földgázértékesítések
A NAV tájékoztatása szerint 2025. január 1-jétől 2026. december 31-éig fordított adózás alá esik a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, belföldön letelepedett adóalany-kereskedők közötti értékesítése, ha az értékesítő és a beszerző is olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akitől adófizetés követelhető.
Az intézkedés bevezetése előtt a háttérben nagyon komoly adóhatósági nyomozások folytak, ugyanis a földgáz-piacon csalárd kereskedők jelentek meg, akik áfatrükközésbe kezdtek. A NAV egy rendkívül átfogó műveletben, több hazai gázkereskedő cégen is rajtaütött és felszámolt egy áfacsaló bűnszervezetet. Az elcsalt áfa mértéke elérte a tízmilliárd forintot.
Transzferár szakértői osztályok alakulnak a NAV-nál
Ez a hír a műsortervbe egy álláspályázat alapján került. Az adóhatóság ugyanis a transzferár-ellenőrzések fokozása érdekében komoly energiákat fordít a szakértői állomány fejlesztésére. Ezt támasztja alá, hogy folyamatosan toborozza az adóellenőröket, akik az ország több pontján (Budapesten, Miskolcon és Székesfehérvárott) alakuló transzferár szakértői osztályok kötelékében fognak dolgozni. Feladatuk lesz emellett a globális minimumadóhoz kapcsolódó elemzések és ellenőrzések előkészítése és összehangolása is.
Trump most épp az acél- és alumínium-vámokat emelte meg
Az intézkedés értelmében az acél- és alumíniumimportra vonatkozó vámtételek egységesen 25 százalékra nőttek. Az amerikai elnök ezzel párhuzamosan megszüntette a kapcsolódó mentességeket és a kvótamegállapodásokat is. Egyben azt is bejelentette, hogy gépjárművekre, félvezetőkre és gyógyszerekre vonatkozó vámok kivetésén is gondolkodik.
Az Európai Bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki a Donald Trump által az USA felé irányuló alumínium- és acéltermékekre kivetett vámok miatt, ezzel együtt határozott és arányos ellenlépéseket helyezett kilátásba.
A NAV revizorai 13 milliós bírságot szabtak ki egy fesztiválon
Az adóhatóság tájékoztatása szerint százszázalékos megállapítással zárultak azok a helyszíni ellenőrzések egy olyan fesztiválon, ahol csak elektronikusan lehetett fizetni. A fizetési rendszer és a bankkártyás fizetések adatait hasonlította össze a NAV az online pénztárgépek adataival. Az elemzés pontos volt, az ellenőrzésre kiválasztott húsz cég összességében majd kétezerszer nem adott nyugtát és több millió forintnyi bevételt titkolt el – olvasható az adóhatóság honlapján.
Másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt a TBSZ számlák száma
Az MNB statisztikái szerint az utóbbi egy-másfél évben nagyon megnőtt a kereslet a hosszú távú megtakarítási lehetőséget biztosító Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) és a Nyugdíj-előtakarékossági Számlák (NYESZ) iránt. Ennek egyik oka az, hogy a szocho körüli változások miatt nyílt kiskapu miatt rövid távra is lehetett szochómentesen TBSZ-t nyitni. Ennek hatására másfél év alatt 112,5 ezerrel nőtt az ilyen számlák száma, miközben a rajtuk elhelyezett összeg több mint 2700 milliárd forinttal bővült. Ezzel párhuzamosan ugrott meg a NYESZ-számlanyitási aktivitás is, aminek hátterében a kedvező piaci környezet és az ezzel járó árfolyam-felértékelődés áll.
