Az őszi adócsomag részeként érkezik az új szabályozás, amelynek értelmében 2025-től minden évben az infláció mértékével nő többek között a gépjárműadó, a regisztrációs adó, valamint a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója. Mindez automatikusan, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a vonatkozó törvényekhez.
A Parlament előtt az őszi adócsomag
Két héttel ezelőtt már szót ejtettünk a társadalmi egyeztetésre bocsátott adócsomagról, amely a 2025-től érvényes adójogszabály-változásokat tartalmazta. A Pénzügyminisztérium azóta a Parlament elé terjesztette az anyag kibővített, módosított változatát, amely jelentős mértékben, közel 50 oldalról egy 133 oldalas anyaggá terebélyesedett. Ennek nagyrészt az a magyarázata, hogy több új elem és intézkedés is bekerült a csomagba. A végső verziót azonban valószínűleg a jövő évi költségvetés benyújtásakor fogjuk megismerni, amikor a bevételi oldal számaiból egyértelműen kiderül, hogy a kormány valóban ennyi adóval tervez, vagy további különadók érkeznek.
Inflációkövető adóemelést vezet be a kormány
A benyújtott adócsomag fontos és nagy sajtóvisszhangot kiváltó új rendelkezése, hogy valorizációt, azaz automatikus inflációkövető adóemelést vezetnek be jövőre több adónemben. Mindezt két lépcsőben: 2025-től a jövedéki adózás területén az energiatermékekre, az alkoholtermékekre, valamint szintén a regisztrációs adóra, a gépjárműadóra és a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékére, míg 2026-tól a cégautóadóra és a dohánytermékekre vonatkozóan. A valorizáció során a tárgyévet megelőző évi adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával módosul.
Jelentősen nőhet a benzinkutak adóterhe jövőre
A jövő évtől számottevően megnőhet az üzemanyag-kiskereskedők által fizetendő adó az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerre (EKR) vonatkozó törvény társadalmi egyeztetésen lévő módosításának hatályba lépésével. Emiatt tartósan drágulhatnak az üzemanyagok is. Mivel a jogszabály a tárgyévet megelőző év előtti évben eladott üzemanyag-mennyiségre vetíti az adót, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) ezt visszamenőleges hatályú döntésnek értékeli.
2030-ig kapott újabb hosszabbítást a magyar filmtámogatási rendszer
Az Európai Bizottság 2024. október 4-én kelt levelében tájékoztatta Magyarországot, hogy jóváhagyva a magyar kérelmet, újabb 5 évvel, 2030. december 31-ig meghosszabbította a jelenlegi filmtámogatási rendszer alkalmazhatóságát.
A magyar filmipar elmúlt két évtizedben tapasztalható ugrásszerű növekedése, fejlődése elsősorban a 2004-ben hatályba lépő magyar filmtörvénynek, illetve az abban lefektetett filmtámogatási rendszernek köszönhető. Ennek értelmében a Magyarországon filmet gyártó vállalkozások – bizonyos feltételek teljesülése esetén – automatikus közvetett támogatást élveznek, amelynek mértéke 2018. júniusától 30 százalék.
A magyarországi filmes adókedvezmény rendszerét az Európai Bizottság rendszeresen felülvizsgálja és hagyja jóvá a soron következő ciklusra. Az utolsó ilyen felülvizsgálatra még 2018-ban került sor, az akkor hozott bizottsági döntés szerint a jelenlegi rendszer 2024. december 31-ig kapott alkalmazhatósági jogosultságot.
Az Európai Tanács megállapodott a VIDA csomagról
Az Európai Unió Tanácsa 2024. november 5-én megállapodott az “ÁFA a digitális korban” (ViDA) csomagról, amely az EU ÁFA-szabályainak modernizálását célozza. Az új szabályok célja az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.
Az új rendszer valós idejű digitális jelentést vezet be a határokon átnyúló kereskedelemre, amely az e-számlázáson alapul. Ez a rendszer segít az adócsalás elleni küzdelemben és csökkenti az adminisztratív terheket. Az e-számlázás kötelezővé válik a határokon átnyúló tranzakciók esetében, ami növeli az átláthatóságot és a hatékonyságot. Az EU rendszerének 2030-ra kell működnie, és az összes meglévő nemzeti rendszernek 2035-re kompatibilisnek kell lennie az EU rendszerével.
Az Európai Unió tájékoztatót tett közzé a viselkedés alapú adóztatásról
Az Európai Parlament 2024. október 16-án közzétett egy tájékoztatót az EU-ban alkalmazott viselkedésalapú adókról. Ezek az adók, mint például a dohányra, alkoholra és fosszilis tüzelőanyagokra kivetett adók célja kettős: a fogyasztói magatartás befolyásolása és bevételek gyűjtése.
Sok tagállam használ viselkedésalapú adókat az egyéni és vállalati tevékenységek befolyásolására, különösen a károsnak ítélt tevékenységek visszaszorítására. Az EU-ban ezek az adók egyre fontosabbá válnak az olyan célok elérése érdekében, mint a 2050-re kitűzött klímasemlegesség és a lakosság egészségügyi állapotának a javulása.
Megszüntetné a kormány a különleges gazdasági övezeteket
Egy sor, a különleges gazdasági övezetek megszűnésére vonatkozó részt tartalmaz a jövő évi adócsomag Parlament honlapjára felkerült verziója. Ezekben pontosan szabályozná a kormány, mi történik, ha idén év végéig megszűnnek ezek az övezetek, és az adótörvény ma érvényes részeiben is hatályát vesztik a különleges övezetekre vonatkozó részek.
A gödi különleges gazdasági övezet megszüntetéséről szóló politikai döntés már korábban megszülethetett. Az adótörvényből úgy tűnik, hogy ez nemcsak a gödi, de az összes többi különleges gazdasági övezetre is vonatkozik, a korábbi adószabályokat ugyanis több ponton is úgy módosítanák, hogy azokból eltűnjön minden, a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó rész.
Magyarország 7. lett a Tax Foundation adószépségversenyén
A Tax Foundation független adópolitikai kutatószervezet idei „adószépségversenyét” immár 11. alkalommal nyerte Észtország, megelőzve Lettországot és Új-Zélandot. Magyarország a tavalyi 11. helyezés után idén összesítésben a hetedik lett, ráadásul Varga Mihály pénzügyminiszter további adócsökkentéseket ígér.
A szervezet minden évben elkészíti úgynevezett Nemzetközi Adóversenyképességi Mutatóját, amely versenyezteti az országok adórendszereit. A két fő szempont a versenyképesség, illetve a függetlenség. A részt vevő államoknál vizsgálják a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a fogyasztási adókat, a vagyonadókat, a külföldön szerzett jövedelmek adóztatását.
