Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Rendszerhiba: kétszer is tolni kellett az SZJA-bevallás határidejét

Epizód lejátszása
SZJA-bevallás üzemzavar

A személyi jövedelemadózás magyarországi történetében még nem volt példa arra, hogy május 24-én is be lehetett adni az szja-bevallásokat. Az eSZJA rendszer üzemkiesései miatt két alkalommal is automatikusan ki kellett tolni a bevallási határidőt. A podcast jubileumi adásában megpróbáltuk kideríteni az okokat.

Kétszer is meg kellett hosszabbítani az SZJA-bevallás beadásának határidejét

A történet ott kezdődött, hogy idén május 20-a szombatra esett, ezért az SZJA-bevallások beadásának határideje a szokásoktól eltérően május 22-re módosult. Aznap azonban a Központi Azonosítási Ügynök és a kapcsolódó szolgáltatások lassulása, elérhetetlensége miatt a NAV tájékoztatást adott ki, hogy a bevallások május 23-án (kedd) éjfélig adhatók be. Mivel az üzemzavart nem sikerült időben orvosolni, az adóhatóság újabb közleményt adott ki, amely szerint a határidő végül május 24-én éjfélre változott.

Erre az eSZJA rendszer bevezetése óta nem volt példa. A május 24-e eddig a legkésőbbi határidő, amikor az adott évben még személyi jövedelemadó bevallást lehetett beadni Magyarországon. Fontos kiemelni, hogy a határidő-hosszabbítást az ilyen esetekben jogszabály írja elő. Ennek értelmében, ha a rendszer üzemszünete egy adott napon belül meghaladja a 4 órát, akkor azt a napot a határidőben már nem lehet figyelembe venni.

A jelenség mindenesetre sok kérdést felvet. Úgy tűnik, a rendszer komolyabb fejlesztésekre szorul, és nem volt kellőképpen felkészítve a bevallást az utolsó pillanatokra hagyó adózók rohamára.

Rövidesen elindul a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer

2023. július 1-jén gyökeres változások lépnek életbe a magyarországi hulladékgazdálkodás területén. Ekkor kezdi meg működését a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR – extended producers responsibility), amely az úgynevezett körforgásos termékekhez kötődően új díjfizetési kötelezettséget és jelentős adminisztrációs terhet ró az érintett adózókra.

Súlya miatt egy különadás erejéig részletesebben is szeretnénk foglalkozni a témával.

Kedvezményes ÁFA-kulcsot kapott a buszos városnézés

Az 5%-os ÁFA kulcs alá sorolta a kormány az úgynevezett hop on – hop off jellegű buszos személyszállítási szolgáltatásokat. A kedvezményes adókulcs használatának fontos feltétele, hogy a járműveken biztosítani kell az elektronikus fizetési lehetőséget.

Az intézkedés több szempontból is nehezen indokolható. Legfőképpen azért, mert jelenleg összesen 5 ilyen szolgáltató működik Magyarországon. Felmerül a kérdés, hogy valóban van-e értelme a kedvezményes adókulcs bevezetésének azon az alapon, hogy fehéríteni szeretnénk a gazdaságot, ha ilyen kevés adózóról van szó, akiket nyilván nem olyan bonyolult ellenőrizni más eszközökkel.

Benyújtották a földadó eltörlését célzó törvénymódosító javaslatot

Korábban már foglalkoztunk ezzel a témával, vagyis azzal a hírrel, hogy a gazdaszervezetek közel 120 ezer aláírást gyűjtöttek össze a Hódmezővásárhelyen kivetett földadó ellen. A petíciót eljuttatták az Agrárminisztériumnak, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint azonnal elkezdtek dolgozni a földadó eltörlését célzó törvényjavaslaton, ami azóta el is készült. Ha elfogadják, és erre minden esély megvan, akkor a jövőben az önkormányzatok nem vethetnek ki helyi adót a termőföldekre.

Az extraprofitadó eltörléséről beszélt a bankszövetségnek a pénzügyminiszter
„A kormány jövőre azzal számol, hogy kivezeti az extra terheket, ahogy arra korábban ígéretet tett” – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Bankszövetség 34. éves testületi ülésén május 19-én. A témában kiadott közlemény szerint a pénzügyminiszter kiemelte, hogy a magyar bankrendszer a romló nemzetközi környezetben is képes jól teljesíteni. A gazdaság nem tudna olajozottan működni a megfelelő bankszektor nélkül, és az ágazat sem lehet eredményes jól teljesítő gazdaság nélkül. A teljes körű konszolidációhoz azt kérte, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Elmondása szerint a kormány részéről olyan megoldásra törekednek az adók kivezetésénél, amiben partnerséget kérnek a bankoktól.

Megállapodásra törekszik a kormány az USA-val az országonkénti jelentések cseréjéről

A Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent miniszterelnöki határozat alapján Varga Mihály pénzügyminiszter felhatalmazást ad a megállapodásra az amerikai kormányzattal az úgynevezett országonkénti jelentések (Country-by-Country Report) cseréjéről. Ennek elsődleges célja, hogy a multinacionális vállalatok adózása átláthatóvá váljon. Az automatikus információcsere ugyanis nagyban segíti az adóhatóságokat a transzferár ellenőrzésben.

Vámot vetne ki az EU az unión kívülről származó kisértékű árukra

Az EU-n kívüli országokból behozott 150 euró érték alatti árucikkek eddig vámmentesek voltak, áfa-teher azonban eddig is terhelte őket. Az intézkedési terv célja kettős: egyrészt az adminisztratív terhek csökkentése, másrészt 750 millió euró többletbevétel generálása az EU számára. Az Európai Bizottság emellett a vámrendszert is átalakítaná, és 2028-ig egy uniós szintű vámhatóságot hozna létre, amely felváltaná a tagállamok függetlenül működő szervezeteit.

Online is kevesebbet vásárolunk a romló életszínvonal miatt

Tavaly megtorpant a hazai e-kereskedelmi forgalom növekedése – ez az eredménye a GKID és a Mastercard közös felmérésének. Az e-kereskedelem részesedése a teljes kereskedelmen belül 2021-ben még 10,4 százalékos volt, 2022-ben ugyanez az arány azonban már csak 9,6 százalék volt. Ez azért meglepő, mert az elmúlt 10 évben e tekintetben nem volt példa visszaesésre.

Az okok között a szakértők a Covid-járvány hullámaival együtt járó hipernövekedés utáni visszaesést, az inflációt, a negatív globális és hazai gazdasági hatásokat, a romló életszínvonalat és a KATA adózási forma átalakítását sorolják fel.

A francia kormány szigorúbban lép fel nagyvállalatok adócsalásaival szemben

A francia kormány május 9-én jelezte, hogy szigorúbban kíván fellépni az adócsalások ellen, mindenekelőtt a kiemelt jövedelműekre és a multinacionális vállalatokra koncentrálva, enyhítve ugyanakkor a nyomást a középosztályon.

„Az a cél, hogy az erőfeszítést az „ultragazdagokra”, a multinacionális vállalatokra koncentráljuk, miközben enyhítjük a nyomást a középosztálybelieken, a kisvállalatokon annak érdekében, hogy egy kis levegőhöz jussanak” – fogalmazott Gabriel Attal költségvetési miniszter a France Inter közrádióban.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 50