A XVIII. kerületi önkormányzat által év elején megszavazott, több szempontból is kifogásolható és jogszabályokat sértő légiutas-adó, illetve a Kúria ezzel kapcsolatban hozott ítélete is rávilágít azokra a problémákra, amelyek a helyi adók kivetésének jelenlegi keretrendszerét jellemzik. A podcast 47. adásában főként ezekkel foglalkoztunk.
A Kúria ítéletet hozott a hírhedt légiutas-adó ügyében
A kormány 2021-ben a Covid-járvány okozta gazdasági károkra hivatkozva tiltotta meg, hogy az önkormányzatok új adókat vezessenek be vagy a meglévőket emeljék. Ez a tilalom 2022. december 31-én lejárt, ezért az anyagilag nehéz helyzetbe került önkormányzatok egy része helyi adók kivetését mérlegeli. A számukra lehet igazodási pont a Kúria ítélete, amelyet a XVIII kerület által megszavazott légiutas-adóval kapcsolatban hozott nemrégiben. Ennek legfontosabb rendelkezése az, hogy az önkormányzat nem szedheti be a kivetett települési adót magáncégen keresztül.
Kár, hogy a testület a légiutas-adóval kapcsolatban felmerült egyéb aggályokkal már nem foglalkozott, mert azok is sok tanulsággal szolgálhattak volna szakmai szempontból.
Az Agrárminisztérium keresztbe fekszik a földadónak
A gazdaszervezetek közel 120 ezer aláírást gyűjtöttek össze a Hódmezővásárhelyen kivetett földadó ellen. A csomagot petíció formájában márciusban adták át Nagy István agrárminiszternek. „Meghallottuk a kérést, és meg is tesszük a szükséges lépéseket. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt fogunk szerezni” – így fogalmazott a miniszter a gazdák petíciójának átvételét követően. A hivatalos tájékoztatás szerint az Agrárminisztérium már javában dolgozik a földadó eltörlését célzó törvényjavaslaton
Nagy Márton elégedett a márciusi inflációs adatokkal
A KSH április 12-én reggel publikálta az előző havi inflációs adatokat. E szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ehhez képest az élelmiszerek ára 42,6, míg a háztartási energia 43,1 százalékkal drágult tavaly márciushoz viszonyítva.
„Teljesen összhangban van a kormányzat várakozásaival. Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés” – így reagált az új adatokra a gazdaságfejlesztési miniszter.
Kevesebb pénzt parkoltatunk a SZÉP-kártyákon
A kormány még tavaly ősszel döntött arról, hogy a turizmus és a vendlátási szektor támogatása érdekében a SZÉP-kártyákra 2022. október 15-ig beérkezett összegeket 2023. május 31-ig lehet teljes összegben felhasználni, ezt követően 15 százalékos díj terheli a megmaradt tételeket. Az ebben a formában a kártyabirtokosokra helyezett nyomás eredményesnek bizonyult, hiszen a korábbi 100 milliárd forintos összeg helyett idén április elején csupán 20-22 milliárd maradt a SZÉP-kártyákon.
Tavaly ősszel mi is foglalkoztunk már a döntéssel, és üdvözöltük azt, hiszen ezen a módon plusz állami források felhasználása nélkül lehet támogatni a belföldi turizmust.
Egyre kevesebben élnek az 1%-os felajánlás lehetőségével az SZJA bevallásoknál
Folyamatosan csökken azoknak a száma, akik a személyi jövedelemadó bevallásaikban civil szervezeteknek ajánlják fel adójuk egy százalékát. Ezzel évente közel 10 milliárd forint marad a költségvetésben. E tekintetben ellentétes folyamatok figyelhetők meg, hiszen míg a felajánlók száma valóban csökken, addig a bérek emelkedésének köszönhetően a felajánlott összeg mégiscsak emelkedik. 2022-ben például 480 millió forinttal az előző évhez képest. Mindez annak ellenére következett be, hogy tavaly 15 százalékkal kevesebben rendelkeztek a civilek javára, mint egy évvel korábban, számuk pedig öt év alatt összesen negyedével csökkent.
Egymás után költöznek el Norvégiából a szupergazdagok
2022 novemberében a norvég kormány 1,1 százalékra emelte a vagyonadó mértékét, aminek következtében a tehetősebbek közül többen olyan országokba költöztek, ahol alacsonyabb az ilyen típusú adóteher. Egyik közkedvelt célpontjuk Svájc.
Tavaly több mint 30 norvég milliárdos döntött így, ami több, mint ahányan az elmúlt 13 év során összesen távoztak. 2023-ben várhatóan még többen jutnak erre az elhatározásra, ami jelentős adóbevétel-kiesést okoz Norvégia költségvetésének.
A NAV szerint az Only Fans szolgáltatásért szerzett jövedelmek is adókötelesek
Kis Péter András, az adóhatóság szóvivője a Világgazdaság kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az online erotikus tartalomszolgáltatásból származó jövedelmek után is be kell fizetni az adót.
„Az alkotó két lehetőség közül választhat. Vagy vállalkozóvá válik (akár egyénivé, akár céges formában), vagy a személyi jövedelemadó szabályai szerint fizeti a közterhet. Ha valaki kiegészítő tevékenységként tesz közzé tartalmakat az Only Fansen, akkor valószínűsíthető, hogy emiatt nem hoz létre vállalkozást. Bevétele azonban feltehetően rendszeresen érkezik, így a magánszemélynek adószámot kell kiváltania.” – részletezte a NAV álláspontját Kis Péter András.
