Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Fájni fog az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnése

Epizód lejátszása
Amerikai-magyar adóegyezmény megszűnése

2024-től Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelynek nincs érvényes megállapodása az Egyesült Államokkal a kettős adóztatás elkerüléséről. Ennek hiánya komoly bizonytalanságot ébreszt a befektetők körében, ami főként a befektetések elmaradásában és a beruházások visszafogásában jelentkezhet majd.

Beláthatatlan károkat okozhat a magyar gazdaságnak az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnése

Nagy büszkeségünkre ezzel a címmel jelent meg Radnai Károly cikke a Telexen. Állandó szakértőnk ebben egyrészt azt részletezte, hogy pontosan mi a jelentősége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokban. Másrészt arra is kitért, hogy milyen hátrányok érik Magyarországot 2024. január 1-jétől, amikor a megállapodás már nem lesz érvényben.

A több mint 40 évvel ezelőtt kötött egyezmény jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk vonzó befektetési helyszín legyen a tengerentúlról érkező tőke számára. Megszűnésének Magyarországra nézve már rövid távon is lesznek érzékelhető negatív hatásai, hosszabb távon azonban a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az egyezmény hiánya komoly bizonytalanságot ébreszt a befektetők körében. Ez főként az ország tőkevonzó és munkaerő-megtartó képességének számottevő csökkenésében, a befektetések elmaradásában és a beruházások visszafogásában jelentkezhet majd.

Bosszúlépéseket hajt végre Oroszország Magyarországgal szemben

Az orosz pénzügyminisztérium és az orosz külügyminisztérium március közepén kezdeményezte, hogy Oroszország függessze fel azokat a kettős adóztatásról szóló megállapodásokat, amelyeket az úgynevezett barátságtalan országokkal kötött korábban. Mivel a magyar kormány az Európai Unió összes szankciós csomagját megszavazta Moszkvával szemben, hazánk is szerepel ezen a listán.

Az lehet a következménye a kormány politikájának, vagyis az amerikai és az orosz érdekek közötti lavírozásnak, hogy a végén se az Egyesült Államokkal, se Oroszországgal nem lesz érvényes adóegyezményünk. Ha valóban életbe lép ez az intézkedés, az Magyarországnak újfent nagyon fájni fog, hiszen sok magyar cégnek fontos területe az orosz piac, főként az energetikai és a pénzügyi szektor szereplőinek, illetve a gyógyszergyártóknak.

Május 31-ig el kell készíteni a transzferár dokumentációt

Magyarországon nagyjából 15-20 ezer céget érint a transzferár dokumentációs kötelezettség, vagyis a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó szabályok. Ezen a téren komoly változások léptek érvénybe az idei évtől, hiszen a transzferárral kapcsolatos ügyletszintű adatokat már a társasági adóbevallásban kell közölni. Ennek határideje május 31-e.

Azért tartjuk ezt a témát állandóan terítéken, mert ez egy olyan történet, amit nagyon lassan értenek meg az érintettek. Tartunk tőle, hogy a határidő előtti utolsó két hétben igazi pánikhangulat fog kialakulni, amikor a cégek rájönnek, hogy fogalmuk sincs, honnan fogják ezeket az adatokat kinyerni és mit fognak beleírni a társasági adóbevallásba.

Az új szabály indokolt és teljesen érthető, azonban több probléma is van vele. Az egyik a fokozatosság hiánya, hiszen a cégeknek informatikai szempontból nehéz feladat lesz megoldaniuk, hogy a bevalláshoz szükséges adatokat időben összeszedjék saját rendszereikből.

Tovább maradnak velünk az árstopok

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 23-án tartott kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy az árstop intézkedések addig maradnak, amíg érezhetően nem csökken az infláció.

Az elemzők úgy látják, hogy nyár végéig nagy valószínűséggel nem megy 20 százalék alá a pénzromlás általános mértéke. Becslések szerint az árstopok azonnali kivezetése mintegy 5 százalékot tenne rá erre szintre. A kormány minden bizonnyal azt a pillanatot várja, amikor az infláció moderálható mértékűvé szelídül, és akkor is valószínűleg csak fokozatosan fogja kivezetni az árstop intézkedéseket.

Miért olyan magasak a magyarországi üzemanyagárak?

Az MNB a közelmúltban egy olyan tanulmányt jelentetett meg, amely a hazai üzemanyagárak alakulását vizsgálja uniós összevetésben. A szerzők egyik legfőbb megállapítása, miszerint az üzemanyagok ára az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb, nem lehet meglepetés. Ennek magyarázata azonban annál inkább.

Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország import oldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg hazánkban a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forinton alakult. A régiós országokban a hazai árszint alatt alakultak az üzemanyagárak. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 Ft/liter volt a benzin és 586 Ft/liter a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.

Az MNB megnézte, hogy mi áll a jelenség mögött, és érdekes módon nem az adót nevezte meg elsődleges árfelhajtó tényezőnek, hanem a nyersanyagra és az adóra rárakodó árrést.

Újra hozzányúlt a kormány egy extraprofitadóhoz

Egy úgynevezett éjszakai rendelettel változtatta meg a kormány a MOL által fizetendő különadó szabályait. Ha röviden akarjuk értékelni az intézkedést, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy a kabinet kicsit adott is, és kicsit el is vett. Összességében azt lehet mondani, hogy a termelés és az importfolyamatok befolyásolása (ösztönzése) céljából tulajdonképpen csak egy adóátrendezésről van szó a Mol által fizetendő extraprofitadók összetételében. Ezúttal minden bizonnyal nem a költségvetési bevételnövelés volt a fő szándék.

Megjelent a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer részletes szabályairól szóló rendelet

A korábban ismertté vált fő koncepció alapvetően nem változott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kihirdetett kormányrendelet ne tartalmazna jelentős változásokat a mentességeket és a kötelezettségek teljesítését illetően. Sok mindenre választ kaptunk, ugyanakkor sok kérdés maradt még nyitva. Főként a rendszerben központi szerepet betöltő koncessziós társaság, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szerepe, ellenőrzési és végrehajtási funkciója körül vannak még magyarázatra szoruló részletek. Annyi biztos, hogy ez egy nagyon érdekes és egyedi konstrukció, aminek még nincs kialakult adószakmai háttere.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 46