Az Emberi Jogok Európai Bíróságának állásfoglalása szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét az a magyar szabályozás, amely alapján rendszeresen közzéteszik az eladósodott adózók személyes adatait. A NAV adóslistájára azok kerülnek fel, akiknek adótartozása 180 napon túl meghaladja a 10 millió forintot.
Több ponton is módosította a kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet
Az egyik legfontosabb és legérdekesebb változás, hogy a 2022-es adóévre visszamenőleg leszűkítették a gyógyszergyártó vállalatok különadójának megfizetésére kötelezettek körét. Az új szabályok szerint a különadó azokat a gyártókat terheli, akik gyógyszerkészítmény és gyógyszeralapanyag gyártási tevékenységet végeznek úgy, hogy az ebből származó összesített nettó árbevételük meghaladja a teljes nettó árbevételük 33,33 százalékát.
Így egyértelművé válik, hogy a gyógyszergyártási tevékenységből a teljes nettó árbevételük egyharmadánál kevesebb nettó árbetételt realizáló társaságok nem esnek a különadó hatálya alá. Az új szabályok sem rendelkeznek azonban arról, hogy amennyiben egy társaság különadó-kötelezetté válik, akkor csak a fenti tevékenységekhez rendelhető nettó árbevétel után lenne adóköteles, így a rendelet jelenleg hatályos szövege alapján a különadó kötelezettség a teljes árbevétel után fennáll.
Ezzel a szabályozással több szakmai probléma is van. Egyrészt ellentétes az adózási elvekkel az, ha egy adóalanyi kört egy bizonyos tevékenység alapján választunk ki, de nem csak abból a tevékenységéből származó bevételét adóztatjuk meg, hanem a teljes bevételét. Másrészt az árbevételi limit bevezetése egyértelműen arra fogja ösztönözni az adóalanyokat, hogy mindent megtegyenek annak érdekében, hogy ne érjék el azt. Harmadrészt a gyártási tevékenység megadóztatása teljesen szembemegy azzal, amit a kormány el szeretne érni: vagyis azt, hogy a gyógyszergyártók a magasabb hozzáadott értékű gyártási tevékenységet Magyarországon végezzék.
Nem minden különadót vezetnek ki 2024-ben
Legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogy Varga Mihály az Indexnek adott interjújában fogalmazott. A pénzügyminiszter a beszélgetés során megerősítette, hogy a kormány ígéretének megfelelően az extraprofitadókat fokozatosan kivezetik, és azok jelenlegi formájukban csak két évig, vagyis 2024-ig maradnak érvényben. Ugyanakkor hozzátette, hogy „van, ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás”.
Ez a megfogalmazás azt sejteti, hogy egyes szektorok még a korábban megjelölt határidő lejárta után sem lélegezhetnek fel. Érdemes visszaemlékezni a Robin-Hood adó vagy a reklámadó bevezetésével kapcsolatos kommunikációra. Annak idején ezeket az adónemeket is csak ideiglenes jelleggel vetették ki, ennek ellenére mg mindig a magyar adórendszer részét képezik.
Nyáron lép életbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer
Az idén júliustól induló új hulladékgazdálkodási rendszerrel együtt szintén júliustól indul az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, amelyben a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékok kezeléséért az adott termék teljes életciklusa alatt. Az Energiaügyi Minisztérium által kiadott összefoglaló közlemény szerint az új rendszer a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket, gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket, valamint fabútorokat érinti. A gyártó által fizetendő, úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díjat az energiaügyi miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján rendeletben határozza meg.
A július 1-től induló új hulladékgazdálkodási rendszerben fontos szerep jut a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-re. A koncessziós társaság végzi majd ugyanis a háztartások és a gazdálkodó szervezetek települési és kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, valamint működteti az új kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert.
A kormány célja a változásokkal az, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson a körforgásos gazdaságra, amelyben egyre kevesebb termék válik hulladékká, és a képződő hulladék a lehető legnagyobb arányban nyersanyagként hasznosul újra. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az új rendszer bonyolult és rendkívül nagy adminisztrációs terheket ró majd a gyártókra.
Újabb előrelépést ért el a NAV az eÁFA-rendszer fejlesztése terén
Az adóhatóság nemrégiben a GitHub felületén publikálta azt az XSD adatstruktúrát, amely a készülő rendszerhez való kapcsolódást teszi lehetővé. Ezt követően szintén elérhetővé tett egy dokumentumot, amely tartalmazza az XSD adatstruktúra értelmezését és leírja az eÁFA rendszer alapvető, kliens oldalról elérhető folyamatait is. A közzétett anyag ebben a formában a készülő interfész-specifikáció alapját képezi.
Ami még izgalmasabb ennél, hogy néhány céldátum is ismertté vált a bevezetés fontosabb állomásaival kapcsolatban. A jelenlegi információk alapján a rendszer várhatóan 2024. január 1-jén indulhat, a tesztelési időszak ezt megelőzően valószínűleg nyáron kezdődik. Az önellenőrzési funkció az induláskor még nem lesz elérhető, erre néhány hónapot még várni kell.
Az eÁFA rendszer bevezetésével korábban több adásban is foglalkoztunk. A világviszonylatban egyedülállónak számító fejlesztés lényege, hogy a cégek ÁFA bevallását a rendelkezésére álló adatok alapján az adóhatóság állítaná össze (az SZJA bevallásokhoz hasonlóan). A rendszer indulását eredetileg 2021-re tervezték, de többször is elhalasztották.
Élesedni fog az EMAP és az eNyugta rendszer
Nemrégiben hirdették ki azt a két kormányhatározatot, amelyek egy újabb, várhatóan átfogó adóreform részeként konkrét határidőket írnak elő az adózók adminisztrációs terheit csökkentő EMAP (eseményalapú adatszolgáltatási megoldások) és a nyugtaadás digitalizálását célzó eNyugta rendszerek bevezetésére.
Az EMAP rendszer célja, hogy új alapokra helyezze a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. A reformokra azért van szükség, mert míg az egyik oldalon a vállalkozások versenyképességének növekedését gátolja, hogy ezek a folyamatok nem hatékonyak, a másik oldalon a közigazgatásra is túlzott ellenőrzési terhet ró, hogy az adatokat feldolgozó adatbázisok nincsenek összekapcsolva. A fejlesztéssel egy egycsatornás, a periodikusság helyett eseményalapú foglalkoztatói adatszolgáltatást vezetnek be. A várhatóan 2025. december 1-jén induló központi rendszerből az államigazgatási szervek állítják elő a számukra szükséges kimutatásokat, a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak pedig könnyen, gyorsan lekérdezhetik az őket érintő adatokat.
Az eNyugta rendszer indításának hivatalos indoklása szerint az online számlaadat szolgáltatás és az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatásai (gazdaságfehérítés, vállalkozások digitalizációja) az állami oldalon egyértelműen indukálják a további digitális fejlesztések végrehajtását. A rendszer ezen folyamat következő lépéseként a papíralapú nyugtaadás alkalmazásának minimalizálását célzó elektronikus nyugtaadásra való áttérést, az általános nyugtaadat-szolgáltatás bevezetését, az online pénztárgéprendszer megújítását és ennek keretében az ePénztárgép-rendszer bevezetését foglalja magába. A koncepció megvalósításáért a Pénzügyminisztérium a felelős (határidő: 2024. július 1.).
Eddig voltak nyilvánosak a tényleges tulajdonosi nyilvántartások?
Az Európai Unió Bíróságának 2022 novemberében hozott ítélete számottevő mértékben korlátozhatja a tényleges tulajdonosi (UBO) nyilvántartások széles körű elérését. A Bíróság álláspontja szerint ugyanis ezeknek a nyilvántartásoknak a nyilvánossága nem egyeztethető össze az uniós alapjogi követelményekkel, ezért a testület érvénytelennek minősítette a vonatkozó irányelv rendelkezéseit. Ennek következtében kérdésessé válik, hogy a jövőben harmadik személyek milyen jogalapon férhetnek hozzá ezekhez a nyilvántartásokhoz.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogsértő a magyarországi nyilvános adóslista
Az Európai Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának március 9-én közzétett állásfoglalása szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét az a magyar szabályozás, amely alapján rendszeresen közzéteszik az eladósodott adózók személyes adatait. A testület úgy indokolt, hogy ezzel az eljárással sérül a magán és a családi élethez, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog.
A magyar adóigazgatási törvény hivatkozott bekezdése előírja, hogy az adóhatóság köteles közzétenni azoknak az adósoknak a névsorát és személyes adatait, akiknek adótartozása 180 napot meghaladó időszakon keresztül meghaladja a 10 millió forintot. Erre a szabályozásra a jogalkotó szerint közérdekből, az adófegyelem biztosítása miatt van szükség.
Közzétették a NAV 2023-as ellenőrzési tervét
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye szerint a szervezet kockázatelemzésen alapuló módszerrel és a gazdasági trendekhez igazodva célzottan határozta meg a 2023-as ellenőrzések irányait. Az adóhatóság az adókijátszásra specializálódott szektorokat és tevékenységi köröket a rendelkezésére álló adatvagyon és a nemzetközi információcserével érkező adatok folyamatos elemzésével azonosítja.
A jogkövető adózók továbbra is támogatásra számíthatnak a NAV-tól a kisebb hibák javításában, a szándékos adóelkerüléssel szemben ugyanakkor határozottan – a jogszabályokban biztosított eszköztárral – fellép a hivatal.
Kiemelt figyelmet kapnak az olyan veszélyeztetett ágazatok, mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Új szegmensek a NAV figyelmének fókuszában az étrendkiegészítőket, a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedők.
