Bányajáradék fizetési kötelezettséget ír elő a kormány február közepén kiadott rendelete a kerámia építőanyagok gyártóinak. A váratlanul, előzetes egyeztetések nélkül meghozott, számos adószakmai kérdést felvető intézkedés jó eséllyel olyan anomáliákat fog szülni az építőiparban, amelyeket most még a jogalkotó sem feltételez.
Építőanyaggyártókra vet ki 90%-os különadót a kormány
A február közepén megjelent kormányrendelet szerint a gyártóknak az általuk előállított kerámia építőanyagok 2020. januári árához mérten fix szorzókkal meghatározott ára fölött 90 százalékos bányajáradékot kell fizetniük. Az előzetes egyeztetések nélkül meghozott intézkedés számos kérdést és problémát felvet.
Kérdés, hogy miért 2020 januárját választotta a jogalkotó referenciadátumként? Aggályokat vet fel a számítás módja is, hiszen olyan, nem homogén termékekről beszélünk, amelyek eltérő tulajdonságokkal és eltérő árazással rendelkeznek. Az új különadó következtében borítékolható, hogy lesznek olyan termékek, amelyeket egyszerűen nem éri meg majd gyártani, illetve lesznek olyan termékek is, amelyeket másokkal fognak kiváltani.
Úgy tűnik, megint úgy sikerült belenyúlni egy eddig működő rendszerbe, hogy az garantáltan olyan anomáliákat fog szülni, amelyeket most még a jogalkotó sem feltételez. Sokat beszéltünk róla, hogy az idei költségvetés valószínűleg dinamikusan fog alakulni, és tele lesz kreatív bevételt növelő intézkedésekkel. Valószínűleg lapul még lapul a fiókban néhány hasonló jellegű intézkedés.
Visszamenőleg ellenőrzi az adóhatóság a katásokkal folytatott együttműködést?
Egyes szakmai források szerint a NAV egyre több cégnél vizsgálja visszamenőleg a katásokkal folytatott együttműködést, ezen belül is főleg annak adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeit. Ezek nem teljesítése esetén mulasztási bírság szabható ki, illetve az elévülési időn belüli adókötelezettségeket is lehet még ellenőrizni.
A KATA megszüntetésének az egyik oka az volt, hogy az adóhatóság nem tudta teljes körűen ellenőrizni ezt az adózási módot. Próbálkozások voltak, először jött a fűnyíróelv, aztán amikor rájöttek, hogy az se használ, beszántották az egészet. Meglepő lenne, hogy miután megszüntették az eredeti szabályozást, most újra intenzíven kezdenék ellenőrizni. Természetesen lehetnek ezzel kapcsolatos vizsgálatok, de valószínűtlennek tartjuk, hogy erre nagy számban kerülne sor.
Ne gondolja senki, hogy az adóhatóság nem mérőszámok alapján dolgozik. Még ha bele is áll egy ilyen katás vizsgálatba, amit azon adókülönbözetben realizálni tud, elhanyagolható ahhoz képest, amit egy áfa-ellenőrzésen hozni lehet. Emellett az adóhatóságnak évek óta nem nőtt személyi állománya, így ez a két tényező behatárolja a lehetőségeit.
TAO felajánlások: 2029-ig folytatódhat a látvány-csapatsportok támogatása ezen a módon
Az immár 12 éve futó társasági adón alapuló sporttámogatási rendszer érvényességi ideje 2023. június 30-án lejárt volna. Ennek megfelelően a magyar kormány kérelemmel fordult a Bizottság felé, amely határozatával 2029 júniusáig jóváhagyta a TAO program folytatását.
A támogatási rendszer hatékonyságát elemzi egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány, amely sportáganként vizsgálja a kapott összegeket és az eredményességet. Az anyag számos hiányosságra és hibára mutat rá.
Az, hogy a sportba a TAO rendszernek köszönhetően több pénz vándorolt, alapvetően nem egy rossz folyamat. Az a támogatási forma, ami 2012 előtt működött évtizedekig, a források felhasználásának hatékonyságát tekintve pont ugyanolyan rossz volt, mint amit manapság látunk. Az abszolút kivéreztetett, tönk szélén álló magyar sportba 2012-től – főleg a nemzetközi eredmények és teljesítmények alapján – teljesen megérdemelten került plusz finanszírozás. A probléma abban áll, hogy ezt miként használták fel, és a felelős döntéshozók mennyire nem tartottak önvizsgálatot az elmúlt 12 évben.
Nagyon sok anomália látszódott már a rendszer bevezetését követő években, ezeket könnyen ki lehetett volna javítani. És voltak is persze olyan hibák, amelyeket kijavítottak, de a működési alapproblémákhoz nem nyúltak, ami sok esetben meg is látszik az egyes sportágak eredményességén, a pazarláson és a felesleges pénzszóráson.
Állást foglalt az OECD a GILTI és a globális minimumadó kapcsolatáról
2023. február 2-án egy adminisztratív, technikai iránymutatást tett közzé az OECD, amelyben többek között részletesen foglalkozik Egyesült Államokban bevezetett GILTI-adó (Global Intangible Low-Taxed Income) és a globális minimumadó kapcsolatával.
A GILTI lényege, hogy az amerikai központú vállalatcsoportoknak világszerte végzett tevékenységeik után bizonyos mutatók alapján kiegészítő adót kell fizetniük az Egyesült Államokban, ha globálisan nem érnek egy el effektív adókulcs szintet. Ez hasonló a globális minimumadóhoz olyan értelemben, hogy a teljes csoporttevékenységet adóztatja, logikájában azonban eltér. Az OECD a február elején közzétett technikai iránymutatásában beszámíthatónak tartja ezt a GILTI-t a globális minimumadóba, legalábbis az átmeneti időszakban mindenképpen. Ez azonban számos szakmai kérdést és aggályt felvet.
