Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Magyarország kezdte, mára bevett fogalom lett Európában az extraprofitadó

Epizód lejátszása
Extraprofitadó

Fél évvel ezelőtt az extraprofitadó új fogalomként bukkant fel a magyar adórendszerben, mára azonban gyakorlatilag már minden uniós tagországban megadóztatják valamilyen formában az energiavállalatok extra bevételét. A motiváció alapvetően mindenhol ugyanaz, a megoldások, a módszerek és az adókulcsok azonban kisebb-nagyobb mértékben eltérőek.

Eltörölték az üzemanyagok hatósági árát

December 6-án egy szokatlan időpontban, 22:30-kor tartott Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely és Hernádi Zsolt, hogy megszűnik az üzemanyagok közel 13 hónappal ezelőtt bevezetett ársapkája. A MOL vezére szerint az alacsony hatósági árnak az üzemanyaghiány vetett véget. A döntéssel egy időben a kormány megemelte az üzemanyagok jövedéki adóját: a 95-ös benzin jövedékiadó-mértéke 95 Ft/liter helyett december 7-től 120 Ft/literre változott, míg a gázolaj esetében 110,35 Ft/liter helyett 140,1 Ft/literre.

A kormány egy nappal később úgy döntött, hogy a kőolaj-termelőkre eddig kivetett különadó kulcsát 40%-ról 95%-ra emeli. Vagyis a MOL-nál a Brent olaj és az Oroszországból származó kőolaj közötti árrésből keletkező többletprofit szinte egészét elvonja, és az így befolyó többszáz milliárd forintos bevételt a rezsivédelmi alapba csatornázza.

Az üzemanyagok ársapkájával sokat foglalkoztunk a korábbi adásokban abból a szempontból, hogy ez mennyire jó vagy rossz intézkedés, illetve hogy ennek lenne-e egyáltalán alternatívája adózási oldalon. Úgy véljük, hogy ami ezen a téren az elmúlt 13 hónapban történt, iskolapéldája volt annak, hogy a hatósági árral hogyan lehet a piaci folyamatokat nagyon csúnyán elrontani.

Emelkedik a Robin-Hood adó mértéke

A MOL extraprofitadója mellett a kormány az energiaellátók jövedelemadóját is jelentős mértékben megemeli 2023-tól. Az érintett cégek pozitív adóalapból számolt jövedelemadója a vonatkozó kormányrendelet értelmében 31 százalékról 41 százalékra nő. Vagyis a 9 százalékos társasági adókulccsal együtt az energiaellátók 40 helyett mostantól lényegében 50 százalékos társasági adót fizetnek.

Magyar vétó az Ukrajnának adott uniós segély ügyében

Az EU pénzügyminiszterek december elején tartották idei utolsó rendes tanácskozásukat, amelynek során több, Magyarországot érintő ügyről is tárgyaltak, sőt, ezek között volt olyan, ami kizárólag hazánkat érintette. A szóban forgó témák:

  • a hazánk ellen zajló kondicionalitási (jogállamisági) eljárás,
  • a Magyarországnak járó helyreállítási pénzek,
  • a globális minimumadó elfogadása,
  • az Ukrajnának szánt uniós segély.

A fentiek közül végül egyikben sem született döntés, illetve megegyezés. A hivatalos tájékoztatás szerint az Ukrajnának szánt segély ügyében Varga Mihály vétót emelt, a magyar kormány azonban ezt „fake news”-nak titulálta, mondván, hogy ilyen napirendi pont nem is szerepelt a tanácskozás forgatókönyvében.

Annyi bizonyos, hogy mind a négy döntést elnapolták. Az egyeztetések a következő hetekben folytatódnak az uniós miniszterelnökök körében.

Magyarország adóreformokat is végrehajt a helyreállítási terv keretében

Az Európai Bizottság november 30-án fogadta el hivatalosan a magyar helyreállítási tervet. Egy nappal később hozta nyilvánosságra a kormány azt a több mint 500 oldalas dokumentumot, amely 9 fejezetben mutatja be, hogy 2026-ig bezárólag pontosan mire szeretne elkölteni mintegy 2300 milliárd forintnyi uniós forrást.

  • Az egyik fejezet alapján Magyarország érdekes adóreformra vállalkozik a helyreállítási terv keretében a következő területeken:
  • Az adórendszer egyszerűsítése, ugyanakkor az agresszív adótervezés kockázatával szembeni megerősítése.
  • Hatékonyabb fellépés a Magyarországon valós gazdasági tevékenységet nem folytató vállalatokkal való visszaélések elleni küzdelem érdekében.
  • Intézkedések a szokásos piaci ár elvének hangsúlyosabb érvényre juttatása érdekében.
  • A meglévő speciális jövedelmeknek meghatározott külföldi országokba történő kifizetésére vonatkozó levonhatósági szabályok megerősítése.

A dokumentum ezen fejezetét átolvasva az az érzésünk, hogy Magyarország nem vállal túl sokat.

Az extraprofitadó már egész Európában bevett fogalom

Az EU szeptember 30-i energiatanácsi ülésén fogadták el azt a rendeletet, amely gyakorlatilag jóváhagyja a nem fosszilis alapú áramtermelőkre, valamint az olaj- és gázcégekre kivetett extraprofitadót. Az év során a kontinens számos országában vezettek be ilyen jellegű intézkedéseket. Magyarország úttörő szerepet vállalt ezen a téren, de Nagy-Britannia ls a mediterrán országok is az elsők között léptek. A motiváció alapvetően mindenhol ugyanaz, a megoldások, a módszerek és az adókulcsok azonban kisebb-nagyobb mértékben eltérőek.

Jön a vadászles adó Nagydobszán

Az Index arról számolt be, hogy a Baranya megyei településen magaslesadót vezetnek be januártól: lesenként 50 000 forintot kell majd fizetni a vadászoknak. Az adó alanya az a vadásztársaság, amely a naptári év első napján a vadkárért felelős – írja az önkormányzati rendelet. Aki rendelkezik a község közigazgatási területén egy darab vadászlessel, az mentesül az 50 000 forint befizetése alól.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 38