Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Az árstop miatt Brüsszelnek panaszkodnak a külföldi hátterű magyar kiskereskedelmi láncok

Epizód lejátszása
Az árstop miatt Brüsszelnek panaszkodnak a külföldi hátterű magyar kiskereskedelmi láncok

Bizonyos vállalkozások magyar piacról történő szándékos kiszorításaként értékelik a kormány intézkedéseit az olyan nagy, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok, mint az Aldi, a Lidl, a Tesco vagy az Auchan. Sajtóhírek szerint panaszukkal készek elmenni Brüsszelig is.

Turisztikai akciótervet fogadott el a kormány a szállodák megmentésére

Az intézkedéscsomag két legfontosabb eleme, hogy 2022. október 1-től 2023. március 31-ig elengedik a turizmusfejlesztési hozzájárulást, illetve felfüggesztik a SZÉP-kártyák zsebeit. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke üdvözölte a döntést, amelyről úgy véli, sok vidéki szálloda vezetőjét fogja elvinni abba az irányba, hogy mégiscsak nyitva maradjanak jövőre.

Ugyan több szálloda bezárásáról is lehetett olvasni az elmúlt időszakban, de tömeges működés-felfüggesztésről egyelőre nincs szó. Ennek egyik oka, hogy az előzetes várakozásokhoz képest jobban alakultak a szállodafoglaltsági adatok. Ehhez kapcsolódva valóban van értelme a kormány intézkedésének, hiszen a működőképesség határán mozgó szállodák esetében ez valóban mentőövet jelenthet.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás egy 4 százalékos, árbevétel alapú adóteher. Beszedését a járvány idején, 2020. március 1-jétől egyszer már felfüggesztették, amit csak nemrégiben oldottak fel.

Itt a vadonatúj magyar extraprofitadó

A kormány ezúttal a kiegyenlítő energiát nyújtó erőművekre vet ki plusz terhet visszamenőleges hatállyal. Az új extraprofitadó kulcsa 2022-ben 13 százalékos, jövőre pedig 10 százalékos lesz. A döntést a november 9-én tartott Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, aki kiemelte, hogy ez a számítások szerint 40 milliárd forintos pluszbevételt jelent majd a költségvetésnek idén és jövőre is.

Az alapvetően szénnel és gázzal működő kiegyenlítő erőművek fontos szerepet töltenek be a magyar villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában. Ez az egyensúly akkor borul fel, amikor a kereslethez képest túl kevés vagy túl sok áramot termelnek az alaperőművek (pl. üzemzavar miatt vagy amikor a kedvezőtlen időjárási következtében csökken a naperőművek teljesítménye). Az ilyenkor működésbe lépő kiegyenlítő erőművek által előállított terméket kiegyenlítő energiának hívják, amelynek ára magasabb a piacinál.

Figyelembe kell venni azonban, hogy a kiegyenlítő erőművek esetében nem csak a bevételek nőttek meg, hanem a költségek is, hiszen a felhasznált energia (jellemzően gáz) ára is nőtt. Ebből kifolyólag egyáltalán nem biztos, hogy a bevételnövekedés teljes egészében extraprofit lenne.

Dinamikusan nő az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma

A hazai biztosítók az idei második negyedév végén 436 ezer ilyen biztosítást kezeltek, ami 9,3 százalékkal több az előző évhez viszonyítva. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tájékoztatása szerint a szerződésállomány az év végére várhatóan meghaladja a 460 ezret.

A növekedés önmagában örvendetes, ugyanakkor ha azt vesszük figyelembe, hogy Magyarországon az aktív keresők száma közel 4,5 millió, akkor ez a mintegy 10 százalékos arány még mindig alacsonynak mondható. Ezek szerint csak ennyien gondolkodnak előre azon, hogy miből akarnak majd élni a nyugdíjas éveikben. A maradék 90 százaléknak vagy nincs forrása, vagy nincs kellő tudatossága és előrelátása, hogy ezzel foglalkozzon.

Jó hírt kaptak az átalányadózó szakoktatóknak

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó szakoktatók 2023. január 1-jétől a kedvezőbb, 80 százalékos költséghányadot alkalmazva adózhatnak. Az elért eredményt teljes mértékben saját magáénak érzi a Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Egyesülete. Fontos információ, hogy ez a változás a személygépkocsi-, a busz-, a kamion- és a motorkerékpár-vezetői engedélyek megszerzésében közreműködő oktatókat egyaránt érinti.

Az árstop miatt Brüsszelhez fordulnak külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi láncok

Bizonyos vállalkozók magyar piacról történő szándékos kiszorításaként értékelik a magyar kormány intézkedéseit az olyan nagy, külföldi tulajdonú kiskereskedelmi hálózatok, mint az Aldi, a Lidl, a Tesco vagy az Auchan. Ez derül ki a Politico november 10-én megjelent cikkéből, amelynek nyilatkozója az egyik érintett lánc névtelenséget kérő illetékese, aki egyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe.

A panasz lényege az, hogy jelen feltételek mellett ezek a hálózatok nem tudnak nyereségesen működni, és a rájuk vonatkozó jogszabályok ellentétesek az EU piaci elveivel. A cikk az árstopokat, a kötelező árubeszolgáltatást és a kiskereskedelmi láncokat súlytó adóteher emelkedését említi.

Nagy átalakítás előtt áll a termékdíj-rendszer

Egyelőre a társadalmi egyeztetése zajlott le azoknak a jogszabály terveknek, amelyek környezetvédelmi termékdíj szabályozást írnák át alapjaiban. Ezek szerint olyan új fogalmakkal is meg kell ismerkednünk hamarosan, mint a körforgásos termékek, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer vagy a kötelező visszaváltási rendszer.

Adócsalásért kerülhet börtönbe a korábbi norvég válogatott focista

A korábban a spanyol, olasz és angol élvonalban is megforduló John Carew-t 14 hónapos börtönbüntetésre ítélték. A 43 éves játékost abban találták bűnösnek, hogy 2014 és 2019 között mintegy 1,2 millió eurónak megfelelő bevétel bevallását mulasztotta el a norvég adóhatóságnak. Az oslói bíróság közlése szerint a a norvég büntetés-végrehajtás dönt majd arról, hogy Carew miként tölti le büntetését.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 37