Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás irányába terelné a kormány a katázók egy részét, ennek érdekében szeptember 1-jétől jelentősen csökken az ekho-hoz kapcsolódó adóteher és az adminisztráció. A podcast legújabb adásban többek között erről az intézkedésről is véleményt mondunk.
Csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke
A kormány rendeleti úton (297/2022) több adótörvényt is módosított augusztus 10-én. Az egyik fontos változás, hogy szeptember 1-jei hatállyal megszűnik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 13 százalékos kifizetői terhe, így jelentősen csökken ennek az adózási módnak az effektív adókulcsa.
A Pénzügyminisztérium erről szóló közleménye szerint az íróknak, az újságíróknak, az előadóknak, a művészeknek, illetve az előadásokban segédkező szakmák képviselőinek (például hangmérnökök, díszletezők, statiszták, sminkesek, jelmezkészítők) egyértelműen megéri kata helyett az ekhót választani. Az érvelés szerint ennek az adózási módnak nem csak az adóterhe alacsony, hanem az adminisztrációja is. „Az érintettek ekhós jövedelme ugyanúgy szerepel az adóhivatal által készített bevallási tervezetben, mint a munkaviszonyból származó jövedelmek. Ezért az ekhósoknak nem kell papírmunkával bíbelődni, ezt a terhet az adatot szolgáltató kifizetők leveszik a vállukról” – olvasható a közleményben.
Szakmailag mennyire megalapozott ez a lépés? Kinek jelent tényleges alternatívát az ekho a kata helyett? Másokra is kiterjeszthető később ez a kedvező adózási forma? Elsősorban ezeket a kérdéseket jártuk körbe a témával kapcsolatban.
Devizában is megfizethető a társasági adó
Az előbb említett kormányrendelet tartalmazza egy olyan módosítást is tartalmaz, amelynek értelmében a cégek a jövőben nemcsak forintban, hanem dollárban vagy euróban is megfizethetik a társasági adót. Az intézkedés helyes és logikus, igazából az a fura, hogy eddig erre miért nem volt lehetőség.
Kézenfekvő módon azok a cégek érintettek, akik könyveiket euróban vagy dollárban vezetik. Nekik állandó kockázatot jelent, hogy az év lezárását követő 5. hónapban kell megfizetniük az adót forintban. Ekkorra jelentős eltérés alakulhat ki az aktuális és az 5 hónappal ezelőtti árfolyam között, ami alapján a cégek kiszámították a profitjukat.
A kata helyett külön adónemet szeretnének kapni az informatikusok
Érdekes interjú készített a Telex Vinnai Balázzsal, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökével. A beszélgetés kiindulópontját az a jelenség adta, hogy a Covid járvány alatt még jobban elterjedt a távmunka, ennek következtében sok magyar informatikus dolgozik Magyarországról nemzetközi megrendelőknek. Vinnai szerint arra kellene fókuszálnunk, hogy az ő tudásuk a magyar cég és a magyar GDP növekedését segítse, amihez elengedhetetlen lenne egy méltányos, rugalmas és kiszámítható adón. Az IVSZ ezért a kata helyett ezeknek a szakembereknek az esetében az ica, vagyis az informatikusok célzott adóztatásának bevezetését javasolja.
2022 után is marad a kedvezményes lakásáfa
„Láttuk, hogy nagyon sok ember fölgyorsította a lakásépítését, kapkodni kezdett, nyújtotta be az engedélyeket abban a reményben, hogy még belefér a mostani határidőbe. Nincs erre szükség, nem kell kapkodni” – Orbán Viktor július 29-i Kossuth Rádióban sugárzott interjújában így magyarázta a döntést, mely szerint 2022 után érvényben marad a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa. Az igazi indok az, hogy erőteljesen belassult a lakásépítési piac, amit a KSH adatai is alátámasztanak: idén az első negyedévben 26%-kal kevesebb új lakás épült, mint az előző év hasonló időszakában.
A lakásvásárlásra vonatkozó 5 százalékos áfa-szabály bevezetése jó kezdeményezés volt, hiszen nagymértékben hozzájárult az építőipar kifehérítéséhez. Amit kritizálni lehet az intézkedéssel kapcsolatban, az a hosszútávú perspektíva hiánya. Az 5 százalékos lakásáfa hatályának 2-3 évenkénti meghosszabbítása bizonytalanságot, hullámzást és anomáliákat okoz a lakáspiacon, mivel időről-időre indokolatlanul felveri az árakat.
Kijött a NAV 2021-es évkönyve
A 2021-es Évkönyv még nyár elején jelent meg, de mindenképpen érdemes foglalkozni vele. Az adóhatóság minden évben kiadja ezt a kiadványt, amiben összefoglalja a tevékenységét. Az évkönyvben izgalmas adatokra és tendenciákra lehet bukkanni, az egyik ilyen az adóellenőrzések számának évek óta tartó folyamatos csökkenése. Az adóellenőrök munkájának hatékonyságát mutatja, hogy a csökkenő tendencia ellenére nő a megállapított adókülönbözet mértéke. A 2021-es évkönyvből kiolvasható az is, hogy nagymértékben emelkedik az elektronikus ellenőrzések aránya. Beszédes adat, hogy az adómegállapítások 90%-a áfával kapcsolatos.
Maratoni vita után elfogadta a Szenátus Joe Biden gigantikus törvénycsomagját
Az amerikai szenátus augusztus 7-én szűk többséggel, 51-50 arányban fogadta el az egyes társasági adók emelésére, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, a gyógyszerárak csökkentésére irányuló, 430 milliárd dolláros törvényjavaslatot.
Az Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act) néven ismert jogszabály célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a fogyasztók átállítása a zöld energiára, az idősek vényköteles gyógyszereinek költségeinek csökkentése, valamint a vállalatok és a gazdagok adóinak behajtásának szigorítása.
A csomag elfogadása a demokraták reményei szerint elősegíti, hogy a novemberi félidős törvényhozási választásokon megőrizzék a Kongresszus feletti ellenőrzésüket.
Shakira nyolc évre is börtönbe kerülhet adócsalás miatt
Adócsalás miatt nyolc év börtönbüntetést és 23 millió eurós bírságot kért a kolumbiai szupersztárra egy spanyol ügyész. A vád szerint a kolumbiai származású művész 2012 és 2014 között nem fizetett becslések szerint 14,5 millió euró adót.
