Keresés
Hallgass minket
Keresés
Keresés
Hallgass minket
Keresés

Egy évvel elhalasztották a globális minimumadó bevezetését

Epizód lejátszása
Globális minimumadó

Részben az orosz-ukrán konfliktus számlájára írható, hogy az Európai Bizottság elengedte a bevezetés eredeti menetrendjét. A podcast idei 7. adásában a globális minimumadó mellett az elmúlt 12 év magyar adópolitikájával és a nemrég leleplezett óriási számlagyárral is foglalkoztunk.

Erősen korlátozzák az orosz gazdaságot a bevezetett EU-s szankciók

A háború kitörése óta az Európai Unió folyamatosan vezeti be a korlátozó intézkedéseket mind Oroszország, mind Fehéroroszország, mind pedig az orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai területek vonatkozásában. Ezek jellemzően a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó szigorítások vagy tiltások, amelyek a nyersanyagok, a félkész és késztermékek mellett a technológiák exportját, importját is érintik.

Vajon milyen hatással vannak ezek az intézkedések az érintett országok gazdaságára és az Európai Unióra? Milyen állapotban vannak az ellátási láncok? Hogyan tud működni háborús helyzetben az ukrán adóhatóság? Mennyire teszi próbára a menekültáradat a magyar közigazgatást és milyen pluszfeladatokat ró ez a magyar adóhatóságra?

Kijött az OECD kommentárja a globális minimumadóhoz

Az Európai Bizottság irányelv javaslatának március 12-én közzétett változata szerint elhalasztották a globális minimumadó bevezetését. A szabályok megjelenésekor igen ambiciózusnak, sőt már-már lehetetlennek tűnt a 2022. december 31-i implementációs határidő betartása. Valószínűleg részben az ukrán-orosz konfliktusnak és az ezzel kapcsolatos politikai prioritások átrendeződésének is köszönhető, hogy a Bizottság elengedte az eredeti menetrendet és 2023. december 31-re tolta ki a szabályok tagállami jogrendszerbe történő átültetésének határidejét. Így jelen állapot szerint a globális minimumadó szabályai EU-szerte 2024. január 1-jei hatállyal lépnének érvénybe.

Ugyanakkor nem csak ez a jelentős fejlemény történt az elmúlt napokban, a modellszabályok értelmezése megkönnyítésének céljából ugyanis megjelent az OECD Kommentárja, valamint Példatára. Mivel az Európai Bizottság korábbi irányelv-tervezete számos ponton jogértelmezési problémákat vetett fel, a dokumentum segítségével közelebb kerültünk néhány adózási szempontból égető kérdés megválaszolásához. Így többek között világosabban látunk a beszámítható adók és a kedvezmények tekintetében.

Varga Mihály egy Facebook posztban méltatta az elmúlt 12 év magyar adópolitikáját

A pénzügyminiszter szokásához híven megint a közösségi médiában hozta nyilvánosságra fontos mondanivalóját. A poszt üzenete röviden összefoglalva: a baloldal 40-szer emelt adót, míg 2010 után a kormány 80-szor csökkentett.
Ez egy politikai üzenet, amit e szerint kell kezelni. Azt mindenképpen el kell ismerni, hogy az elmúlt években összességében több százalékponttal sikerült csökkenteni a GDP arányos adóterhelést. Az is nyilvánvaló, hogyha a 2010 előtti és utáni időszakot hasonlítjuk össze adószakmai szempontból, akkor az utóbbi tekinthető sikeresebbnek.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az a kormány, amelyik 25-ről 27 százalékra emelte az ÁFA mértékét, és amely egy sor olyan különadót vezetett be, amelyek addig nem is léteztek.

Az online számlaadat szolgáltatás elmulasztása buktatta le a számlagyárosokat

Hetek óta tematizálja a közvéleményt egy olyan hír, ami a NAV ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos. Az adóhatóság több éves nyomozómunka eredményeként ugyanis egy óriási számlagyárat leplezett le, amely fiktív számlák tömeges kiállításával hatalmas kárt okozott a költségvetésnek.

Az adónyomozók a számlagyár ügyében olyan nagy vállalatoknál, köztük állami tulajdonú cégeknél is tartottak házkutatást, mint az Antenna Hungária, a T-Systems vagy a tőzsdén is jegyzett 4iG. Sőt, az ügy szálai ismert politikusokhoz is elértek.

A bűnszervezet tagjainak vesztét elsősorban az okozta, hogy a fiktív számlák után teljesítettek online számlaadat szolgáltatást.

Csatlakozzon a vitához

További epizódok

Epizód 19