Nem lenne meglepő, ha az elszabaduló üzemanyagárak és az inflációs félelmek miatt az Európai Bizottság lehetővé tenné, hogy a tagállamok ideiglenesen csökkenthessék a jövedéki adó mértékét. A podcast idei 5. adásában emellett a globális minimumadóról és a fordított adózásról is szót ejtünk.
Magyarország kis mértékben csökkentette a jövedéki adó szintjét
A podcast előző adásában részletesen kifejtettük, hogy a jövedéki adóval és az ÁFA-val kapcsolatos uniós szabályozás miatt miért nem lehet csökkenteni az üzemanyagokat terhelő adók mértékét hazánkban. A magyar kormány eddig tartotta is magát ezekhez a szabályokhoz, az üzemanyagok nagykereskedelmi árának 480 forintos rögzítéséről szóló, február 28-án kihirdetett kormányrendelet azonban az üzemanyagok jövedéki adóját is mérsékelte. A benzin és a gázolaj esetében is 5 forintos tételről van szó egy literre vetítve, ami bár kis mértékű csökkentés, de így is sérti a vonatkozó uniós előírásokat.
Bár a rendelkezés egyelőre csak ideiglenesen, 2022. május 15-éig lenne hatályban, érdemes megjegyezni, hogy a Kormánynak még a veszélyhelyzetre való hivatkozással sincs hatásköre rendeleti úton az uniós szabályokkal szembe menni, márpedig itt most ez történt. Ugyanakkor a szabály rövid és átmeneti jellege miatt valószínűsíthető, hogy komolyabb retorziókkal nem kell számolni.
Tekintettel arra, hogy különböző módokon máshol is elkezdték lazábban értelmezni a keretszabályokat, nem lennénk meglepve, ha előbb-utóbb az Európai Bizottság jönne elő egy olyan javaslattal, hogy az orosz-ukrán válság miatt elszabaduló üzemanyagárak és az inflációs félelmek miatt a tagállamok ideiglenesen csökkenthessék a jövedelmi adó mértékét.
Ausztria öko-szociális adóreformot hajt végre
Nyugati szomszédunknál grandiózus adóreform-tervvel álltak elő, amelynek részletes jogszabálytervezetét nemrég hozták nyilvánosságra. „Kevesebb szennyezés a levegőben, több pénz a pénztárcában” – így foglalta össze a lényeget Werner Kogler, a Zöld Párt vezetője az ökológiai fenntarthatóság fokozását célzó intézkedésekkel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón.
Az adóreform talán legjelentősebb terméke a nemzeti kibocsátási engedély kereskedelmi rendszer (NEHG), ami az európai kibocsátási tanúsítvány kereskedelmi rendszert (ETS) egészítené ki. Az NEHG nem helyettesítené a jelenlegi ausztriai energiaadókat, hanem azok mellett működne. A lényeg, hogy egy forgalmazói adókötelezettséget vezetnének be Ausztriában az energiatermékekre, közöttük az üzemanyagokra azzal a céllal, hogy az épületek fűtéséből és a közlekedésből származó károsanyag kibocsátást csökkentsék.
Maradna a fordított adózás az Európai Bizottság javaslata szerint
A fordított adózás választásának lehetősége 2025. december 31-ig maradna érvényben abból a cél, hogy visszaszorítsák a Közösségen belüli áfacsalásokat.
Miért érdekes ez a hír? Mert a fordított adózás gyakorlatilag azt a főszabályt fordítja meg az ÁFA-rendszerben, hogy az értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó az adófizetésre kötelezett. Ez különböző területeken adócsalásra ad lehetőséget, ami ellen a fordított adózás alkalmazása az egyik leghatékonyabb fegyver.
A mostani hosszabbítás oka elsősorban az, hogy a korábban Közép- és Kelet-Európában jellemző csalási forma olyan nyugati országokban is megjelent, köztük pl. Németországban és Hollandiában is, amelyek eddig nem számítottak fertőzött területnek. A kelet-európai országokban a digitalizációnak és az ellenőrzési rendszerek fejlesztésének köszönhetően nagyrészt sikerült megbirkózni ezzel a problémával. A fordított adózás meghosszabbítása most Nyugat-Európának ad időt e tekintetben.
Előrelépés a globális minimumadó I. pillérének vonatkozásában
A globális adóreform szabályok első pillére (Pillar I.) a legnagyobb globális multicégek, és azon belül is főként a digitális szolgáltatásokat nyújtó óriásvállalatok adóztatását osztaná el az érintett országok között, hogy azok ne csak a székhely szerint adózzanak. Konzultációs céllal az OECD nemrégiben részleteket osztott meg a leendő modell működésével kapcsolatban, vagyis a bevételek szétosztására irányuló és az adóztatási jog megteremtésére irányuló szabályokról.
Az eddig beérkezett reakciók megalapozott kritikákat fogalmaznak meg.
Szingapúr nettó vagyonadót akar kivetni
Az elsődleges cél, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők több adót fizessenek – így nyilatkozott az elképzeléssel kapcsolatban az ország pénzügyminisztere, Lawrence Wong.
Szingapúr a vagyonadó tervezett bevezetése mellett megemeli a magasabb jövedelműek adóját, valamint az ingatlanokra és a gépjárművekre kivetett illetékeket is, hogy azok, akik többet keresnek, valóban többet fizessenek. A legjobban keresők adókulcsának emelése az adófizetők legfelső 1,2%-át érinti. A 2024-es adóévtől kezdődő hatállyal megemelik a személyi jövedelemadó felső határát, azaz a PIT-kulcsot. Az 500 000 dollár feletti adóköteles jövedelem 500 000 dollárt meghaladó része 1 millió dollárig 23%-kal, míg az 1 millió dollár feletti rész 24%-kal fog adózni; mindkettő a mai 22%-ról emelkedik. A szingapúri pénzügyminisztérium szerint ez évi 170 millió dollár többlet adóbevételt hozhat majd az országnak.
