Gigantikus költségvetési hiány, kiemelkedő áfa-bevételek, élelmiszer-árstop, renitens lengyel adópolitika, globális minimumadó és megújult NAV-honlap. Az év eleje igencsak bővelkedik fajsúlyos adózási témákban, ezért nagy tempót diktáltunk a podcast 14. adásában.
Történelmi nagyságú lyuk a 2021-es költségvetésben
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint tavaly több mint 5100 milliárdos hiánnyal zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt ún. központi alrendszere. Ezt csak a 2020-as deficit múlta felül: akkor a koronavírus járvány által kiváltott válság miatt 5500 milliárd forint feletti lyuk tátongott a költségvetésben.
Ekkora hiány általában akkor keletkezik, ha nagyon elszállnak a kiadások vagy elmaradnak a bevételek, illetve ha a kettő egyszerre következik be. Amikor a 2020-as költségvetést vizsgáltuk, meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy a bevételek egyáltalán nem alakultak rosszul. Ugyanez a helyzet 2021 tekintetében is, ami tulajdonképpen jó hír. A történelmi nagyságú hiány a nagy volumenű, egyszeri kiadási tételek következménye. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, a költségvetés szerkezete egészségesnek mondható.
Az is látszik, hogy a hiány az utolsó negyedévben szállt el nagyon. A november és a december 2000 milliárd forintos deficitet hozott.
Ha a bevételeket nézzük, szembetűnő, hogy az ÁFA jelentősen felülteljesített, és kisebb mértékben ugyan, de ez a helyzet az SZJA és a társasági adó tekintetében is.
Élelmiszer-árstop
A miniszterelnök január 12-én jelentette be, hogy az áremelkedés mértékének mérséklése érdekében néhány élelmiszer esetében február 1. és május 1. között árstopot vezetnek be. Az intézkedés értelmében ezeknek a termékeknek az árát a 2021. október 15-én jellemző szintre kell csökkenteni. Az érintett élelmiszerek a következők: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó étolaj, házi sertés comb, csirkemell, csirkefarhát és 2,8% zsírtartalmú tehéntej.
Mi lehet ennek a döntésnek a hátterében? Miért pont ezt a megoldást alkalmazták? Nem önbecsapás ez, egy olyan álintézkedés, aminek következtében csak egy hamis statisztikát kapunk az infláció alakulásáról?
Renitens lengyel adópolitika
Veszélyes utat választott a lengyel kormány. Az infláció letörése érdekében Lengyelországban februártól fél évig nullára csökkentik az élelmiszer, a földgáz és a trágyakészítmények áfáját, ezen felül az üzemanyagok árának áfatartalmát is leviszik: az eddigi 23 százalékról 8 százalékra.
A döntésnek súlyos gazdasági következményei lehetnek, hiszen az áfa mértékének csökkentése miatt jelentős bevételektől esik el a lengyel költségvetés. Ezen felül komoly szankciók várhatók az EU részéről, hiszen az intézkedés egyértelműen szembe megy az uniós áfa szabályokkal. A kötelezettségszegési eljárás megindítása borítékolható.
Újabb fejlemény a globális minimumadó tekintetében
Az uniós pénzügyminiszterek január 18-án tartott ülésén három uniós tagállam, Magyarország, Lengyelország és Észtország is jelezte, hogy addig nem támogatja a globális minimumadó szabályozás második pillérét (15%-os effektív kulcs), amíg ugyanezen szabályozás amerikai szenátusi elfogadása kétséges. A szakmai szempontból racionális érvékkel alátámasztható kezdeményezést több tagország is támogatja, amivel veszélybe került a minimumadó bevezetésének menetrendje, vagyis az, hogy 2023 januárjától minden részt vevő államban hatályba lépnek az új szabályok.
További fontos érv a kivárás mellett, hogy egyelőre szó sincs az Egyesült Államokban az első pillér elfogadásáról, holott az európai országoknak ez lenne az igazán fontos cél, fontosabb, mint a globális minimumadó maga. A globális adóreform szabályok első pillére a legnagyobb globális multicégek, és azon belül is főként a digitális szolgáltatásokat nyújtó cégek adóztatását osztaná el az érintett országok között, hogy azok ne csak a székhely szerint adózzanak. A magyar-lengyel-észt álláspont szerint azért kell bevárni az amerikai szenátus döntését, mert ha azok elfogadása nélkül vezetnék be a 2. pillért Európában, az versenyhátrányt eredményezne az USA-val szemben.
Megújította honlapját az adóhatóság
Felhasználóbarát, személyre szabható, átlátható és a modern webes trendeknek megfelelő honlapra tért át a NAV. Az új felület valóban szép, egyértelmű az előrelépés az előző verzióhoz képest, amelyen sokszor az adótanácsadók is kudarcot vallottak, ha valamilyen tartalmat vagy dokumentumot kerestek.
Probléma viszont, hogy az összes olyan link, ami korábbi adóhatósági állásfoglalásokra és adózási kérdésekre mutatott, eltűnt. Reméljük, nem örökre.
Az adóhatóság egy YouTube videót is közzétett, amelyben bemutatja az új honlapot:
Kanadában covid-különadót vezetnek be az oltatlanokra
Az előző adásban már foglalkoztunk egy amerikai felméréssel, amelynél a megkérdezettek 67 százaléka támogatta, hogy koronavírus-különadót vezessenek be az oltatlanokra. A kanadai Québec tartomány a tettek mezejére lépett, és a tervek szerint meg is valósítja az elképzelést. A hírek szerint egy egészségügyi hozzájárulási konstrukción dolgoznak olyan felnőttek számára, akik megtagadják az oltást, mert későbbi egészségügyi ellátásuk jelentős terhet jelent.
A mi kérdésünk csak, hogy az extrém sportolókat és a bokszolókat miért nem adóztatják meg? Hiszen az ő egészségügyi ellátási költségeik is magasabbak az átlagnál.
